Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
HUNYADI MÁTYÁS NEMZETI EGYHÁZA i 23 kensloer János salzburgi érsek lehessen és így várúr az ország szomszédságában. Mindezen okból gyakran hivatkozik biztonságára (securitas).15 1 De sokszor hivatkozik a hasznossági elvre (utilitas) is.15 2 A jó főpapban szerinte erkölcsi téren is komoly kormányzati érdekek rejlenek, mert az egyház kormányzata alá eső dolgokban nagy a társadalmi hatása. Ugyanilyen fontosnak tartja az illető használhatóságát a központosított monarchia hivatali szervezetében. Hangsúlyozza a szentszék felé, hogy a főpapság királyig akaratának egyik legfőbb végrehajtója.15 3 Egy-egy meddő kísérlettől eltekintve, nem is sikerült kétségbe sem vonni uralkodói bemutatási jogát. Sőt, a konstanzi okmány szellemében 1488-ban Pecchinoli Angelo nyíltan kijelenti, hogy a magyar királynak „joga van érseket kinevezni". Ugyanígy szól a püspöki kinevezésekről: „A zenggi püspökséget öt hónap elteltével töltötte be őszentsége. Ehhez joga volt, mert négy hónap elteltével a kegyúri bemutatás joga elenyészik."15 4 Mondanunk sem kell, hogy Mátyás király ezekben az esetekben is érvényesítette akaratát. Mátyás király az egyház an yagi ko rlátozás ában is elsősorban honvédelmi érdekeket tartott szem előtt."Jól tudta, Tiogy az egyházi vagyon célvagyon, és hogy a magyar uralkodók álláspontja e tekintetben mi volt a múltban. Tisztában volt azzal is, hogy az egyházi dézsma a banderiális kötelezettségek erejéig a török háborúk idegét jelentette. Ezért mondta ki, hofy ha valakinek több javadalma van, mindegyik javadalom után kell katonaságot állítania. Főtörekvése a dézsma kérdésében az volt, hogy a túlkapásokat megakadályozhassa, hogy a népet ezen a címen ne zsarolhassák. Mivel a banderiális arány pontosan meg volt határozva, rendkívüli, hadi hozzájárulások rendszerével igyekezett erőteljesebben igénybe venni a papi jövedelmeket. Az 147l-es feudális összesküvés legfőbb okának ez az eljárás tekinthető. Bonfini meglepően pontos megokolása szerint Mátyás király „a püspökségek jövedelmeit bitorolni kezdte, mert az volt a véleménye, hogy amidőn a köz üdvéért harcol, az megengedett dolog. Azonban Roverella Lőrinc, pápai legátus nevében tette, amiért is sokan vádolják a nevezett férfiút, hogy ő volt az, aki először adott hatalmat Mátyás királynak a főpapok és papok elleni eljárásra, az egyházi jövedelmeknek hadi célokra való birtoklására. Véleményük szerint ugyanis igen nagy bűn, ha a főpapok és papok, akiknek félisteneknek kellene lenniök, világi adózásnak vannak alávetve. Az esztergomi érsektől a kamara haszna utáni tizedet vette el, amelyet urburának neveznek. És ez bizony nagy összeg, volt. Jónéhány püspökség adóit lefoglalta. Az a fölfogás, hogy mindezt nem csak úgy vaktában cselekedte, hanem abból a meggondolásból, hogy ne váljanak erkölcstelenné akkora bőségben, vagy hogv roppant kincseiktől elhatalmasodva ne indítsanak föl lázadást a király ellen." 5 Roverella Lőrinc 1467 máj. 23-án kapta megbízó levelét Rómában, és a fölhatalmazás törökellenes kereszteshadjárat hirdetésére szólott, de nyilván már eleve avval a szándékkal, hogy ha Mátyás király hajlandó beavatkozni a cseh ügyekbe, a cseh trón fejében, akkor a husziták elleni „kereszteshadjáratra" is fordítható legyen a pápai tized. Valóban így történt és ez a körülmény jó ok volt a magyar uralkodónak az egyházi jövedelmek alapos megadóztatására. Nyilván nem tartotta magát pontosan a tizedekhez. Ami Bonfini megokolását illeti, igen jellemző. A polgárság és a világi hatalom összes 151 A zágrábi püspökségre ld. u. o. 93—94, 102, 136. 1.; a győri püspökségre, u. o. II. 145—146. T.; a nyitrai püspökségre u. o. 277—78. 1.; a salzburgi püspökségre u. o. 199. 1. 153 A hasznosságról ld. u. о. I. 77., 81., 91. 1. "l 3 A tisztes élet fontosságára ld. u. o. 56. 1.; az ellentéte u. o. 132. 1:; a főpapok mint vezető államhivatalnokok u. o. 91—92, 1001. 154 Fraknói; i m. 31. 1. '» Bonfini: i. m. Dec. IV. lib. 3. 17—22.