Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
I 152 KARDOS TIBOR a szegényeire eső osztalék.12 1 Evvel a gondolkodásmóddal van összhangban Mátyás király oklevél-arengája. A polgárság ideológiája világosan mutatja, hogy a csodák kpra lejárt. Helyettük a humanista történetírás lapjai egészen másfajta fogalmakról szólnak, mint például kényszer, haszon, virtus, szerencse, gyorsaság, alkalom, cselekvés. Ha Mátyás király rövid és erőteljes leveleit olvassuk, szinte minden oldalon, minden levélben találkozunk ezekkel a fogalmakkal. Van azonban ennek a gondolkodásmódnak egy helyileg jellemző formája. Mátyás király bizalmatlan iróniával szemléli, amikor tettek helyett a vallásosság veszélytelenebb formáival szolgálnak. A velencei követ például lelkendezve közli, hogy Velencében körmenetet tartanak és nyilvánosan imádkoznak a török vereségért. Mátyás király, aki nagyon jól ismeri a velencei-török kereskedelmi kapcsolatot, megjegyzi, hogy ezt nagyon jól teszik, ez is hasznos. Utána pedig nyomatékosan szembeállítja a maga tevékenységét, aki éjjelnappal intézkedik, szervez, népének és önmagának életét teszi kockára.122 Igen kemény leveleket írogat akkor is, amikor vezéreit a harcok kellős közepén a táborban érik mindenféle kellemetlenkedő Rómába-citálások. De talán a legjelentékenyebb valamennyi között az a rövid levele, melyet a császártól visszaérkező JVitéz Jánoshoz ír. A kancellárt azért lcüldte a nyugati szomszédhoz, hogy tárgyalásokatTolytasson a királyi korona kiváltására. És most ahelyett, hogy hozzásietett volna jelenteni a tárgyalás eredményét, a nagyhét közeledtére elvonult Esztergomba misézni. Közben pedig „az idő sebesen rohan, napról-napra és óráról-órára újabb események történnek, melyektől sokszor az egész ország sorsa függ." Azonnal kell intézkedni: „Ezért hát kedvelt hívünk nyomatékosan meghagyjuk Neked, hogy tekintet nélkül ezekre a szent napokra a lehető leggyorsabban idejöjj. Mivelhogy az emberi dolgokat az alkalom kormányozza, az istentiszteletre pedig bármifé'e idő alkalmas. Különben is, tmit a haza üdvéért teszünk, az maga is istentisztelet. A pápai követúr sem haragudhat meg rád, ha szépszerével magára hagyod és valamelyest előresietsz, mert sürget a kényszer."15 3 I Ezekből a sorokból az uralkodói hivatásnak szinte vallásos fölfogása árad. de amely elveti a pap os, kegyes formák at, elébehelyezi a cselekvést a hazá ért és Machia velli előtt már kiiktatja a Gondviselést a poütücaból. fc,z a gafl\ lem vezeti nemzeti. egyESza^JXl'CgszerYezásében. Polgári gondolkodásának megfelelően ugyancsak Machiavellihez hasonlóan, a vallást eszköznek ves zi, a társadalom szolgálatában. Jellemző etekintetben az Üz~mtézkedése, hogy f bármennyire igyekezett kortársaihoz hasonlóan a papságot visszaszorítani az egyházi szférába, mégis nagy számban alkalmazott papokat kancelláriai vezető, vagy kisebb tisztségekre, diplomáciai küldetésekben. 1462-i dekrétumában éppen ezért kimondja, hogy diplomatáit külföldi tartózkodásuk idején nem lehet perbehívni, mivel akkor a köz javára (pro communi bono) mun' kálkodnak.124 * Már első egyházi tárgyú intézkedéseit érett politikai szándékok hatják át. Az 1460—64 közötti időben két szenttéavatási kérelemmel fordul a pápához: Kapisztrán János és Árpádházi Margit szenttéavatási pöre tárgyában. Mátyás király a maga megválasztásából jól ismerte a közvélemény erejét, annak befolyásolására pedig ebben az időben két kolduló rend volt a leg-121 U. o. 1—9. L 122 Isteni „Gondviselés'-, csodák helyett „szerencse'' és „virtus", v. ö. A. Martin: í. m. 25. L — Mátyás király leveleinek frazeológiájára ld. Mátyás király levelei I—II. Budapest, 1893—95. Közzéteszi Fraknói Vilmos, I. köt. 17, 18, 54, 197. 1. és passim. (Ezentúl rövidítve MKL) — A velencei körmenetekről u. o. 319. 1. 153 U. o. 17—18. 1. m Ld. Magyar Törvénytár, I. köt. 340—11. 1.
