Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
HUNYADI MÁTYÁS NEMZETI EGYHÁZA i 23 elénk, amely a huszita és nemzeti megmozdulásban vezetőszerepet játszott, Kolozsvár és Buda? Van még egy jelentős tényező, Bonfini szerint Szilágyi Mihály királyválasztó beszédében kirohan az ellen, hogy idegenből kolduljanak királyokat. Hiszen a csehek is nemzeti király mellett döntöttek, amikor most ugyanilyen válaszút előtt állottak. A magyar népnek tehát tanulni kell mástól, és Hunyadi János kormányzására emlékezve kell fiát megválasztania.11 4 Azonban Podjebrád Györgyöt családi szövetség kötötte Hunyadi Jánoshoz. És valóban Podjebrád eszerint is bánt az ifjú Hunyadi Mátyással annak prágai tartózkodásakor. Asztalához ültette, oktatta, foglalkozott vele és elkötelezte hozzá leányát, mint jegyesét. Ez nyilván a családi szerződés alapján történt, Podjebrád Györgynek uralomrajutásában s uralmának megtartásában legfőbb támasza a cseh városok huszita polgársága volt. Mátyás ugyanezen elemeknek tudatos fс 1 hagZTTálágáf lajj uk. Ezek egyrészről a huszita forradalom és a nándorfehérvári^győzeTem kereszteshada, másrészt a vagyonosodó, öntudatos polgárság. A kelyhes-huszita cseh uralkodó és magyar vejének trónra jutásában, annak előzményeiben és az uralom szélesebb bázisában annyi a hasonlóság, hogy még akkor :is feltűnő lenne, ha nem fűzték volna őket egymáshoz családi szerződés, kapcsolat és személyi ismeretség. Általában igen figyelemreméltó Mátyás király viszonya a polgársághoz.... Mátyás király éppen úgy tisztában volt vele, mint annakidején Zsigmond, hogy a királyi kincstár igazi erőforrásai válságos pillanatokban ezek a városok. A polgárságot érdemes privilégiumokkal öyarapítani, mert adóban bőven megtérül. Innen van, hogy Mátyás erőteljesen támogatta az erdélyi szász városokat, olyan féltő gonddal vette körül szülővárosát, Kolozsvárt, olyan tág helyet foglalnak el levelezésében a felvidéki városok és Pozsony. Tudjuk, hogy hatalmi terjeszkedésében milyen fontos szerepet játszottak a gazdag morva, sziléziai és osztrák városok. Az elkallódott, vagy elveszett privilégiumokat megújítja és újakat ad. Ha egy város háborús cselekményektől szenved, megfogyatkozik lakóiban, mint Korpona, akkor a beköltöző jobbágyoknak adott mentességekkel és a beköltözést akadályozó nemeseknek szóló tiltásokkal igyekszik helyreállítani a városi életet. De ilyen okok nélkül is előmozdítja azt a folyamatot, amelyet pl. Olaszországiban a városállamoknak maguknak kellett kivívniok a feudális urakkal szemben: a jobbágyok beköltözködését a városba, hogy az ipar bérmunkásokhoz jusson. így "jlFél uralkodása kezdetétől fogva Debrecen, Beszterce, Szeben és más városok esetében. A feudálisokkal szemben komolyan védi a városokat, a kereskedelmet akadályozó belső vámokat úgy igyekszik lebontani, hogy mentességeket ad. így menti fel Brassót a tordai vámtól (1471). így jár el példaadóan a váradi vám dolgában. Az összes szabad királyi városok kereskedői tiltakoznak a váradi káptalan által követelt magas vámok ellen (1477). Amikor a káptalan nem hajlandó alávetni magát az ország akaratának, a király elveszi tőlük á~ vSsártartási jo got ,és jószágvesztés terhe alatt megtiltja az ország minden kereskedőjének, hogy ott árut merjen lerakni. Erre a káptalan észretér.' Ä kírSIy'Tészállíttatja egyharmaddal a vámtételeket és pontosan meghatározza áruróL-ámra. Egyébként koronavámok alól is adott mentességet, mint a szász városoknak és Brassónak. Más városok mentességi jogát, mint pl. Kassáét megvédte (1483) a nemesurak erőszakossága ellen. A fokozódó pénzgazdálkodás jele, hogy a feudálisok és a 114 Bonfini: i. m. Decas III. lib. 10, 33—72. — Megjegyzendő, hogy Podjebrád koronázási szertartását elvégezni Mátyás király küldött két püspököt. Egykorú katolikus cseh forrás szerint: „Georgius suos ex Hungaria episcopos aceersivit Augustinum Jaurinensem et Vineentium Waciensem episcopos qui i 113 coronam imposuerunt..." Ld. Höfler: i. m. i. h. VII. Wien, 1866, 211. 1.
