Századok – 1950

Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121

HUNYADI MÁTYÁS NEMZETI EGYHÁZA 147 A nyugtalanság tetőpontra ér Konstantinápoly elestének hírére (1453). Most tűnik ki, hogy az 1439-i dekrétum milyen súlyos hátrány az országra. V. Ulászló országgyűlést hirdet, mert hatalmas pogány sereg közeledését jelentik. Az ott kiadott ediktum hangja kétségbeesett. Utal Konstantinápoly veszedelmére, я tatárjárás áradatára emlékezik. „Vég veszedelemről" beszél, amelytől csak rendkívüli intézkedésekkel lehet megmenteni a „szülőhazát" (natalis patria nostra). Megteszi Hunyadi Jánost főkapitánnyá és erre az egy esetre meghagyja az ország mozgósítását.107 Mind világosabban látszik, hogy egy lehetséges magyar centralizmus csak arra támaszkodhatik, amire a többi modern uralkodók: a zsoldos hadseregre vagy — a jobbágyság nép­felkelésére. Végeredményben Hunyadi János is két évig zsoldoskapitány volt Milánóban a Sforzák szolgálatában. Mikor azután 1456-ban valóban megjelent a török hatalmas hadsereggel az ország kulcsszerű végvára, Belgrád alatt, a nemesség nem kelt fel újból. Csak Hunyadi harcedzett zsoldosserege vette fel a küzdelmet, és a nép. Történetírásunk nem nagyon gondolt vele, hogy kikből is állott a Hunyadi János segítségére siető népfelkelés? Általában az a hiedelem tartja magát, hogy a magyar jobbágyságból állott. De parasztságunk csak.egyik eleme volt-" a nándorfehérvári kereszteseknek. Másik eleme kézművesekből, városi plebejusokból, munkanélküliekből, és mint vezetőkből, diákokból ájlott.108 Tehát mindazokból, akiket tönkretett az ország válságos helyzete: a városok és falvak forradalmi elemeiből. Ugyanezek a rétegek harcoltak a huszita hábo­rúban és ezeket találjuk együtt Dózsa György felkelésében. Sőt, őket taláL l juk együtt a Hunyadi Mátyást megválasztó országgyűlés atmoszféráját kiala­kító közvéleményben. " " ' -ök voltak azok, akik ezekben a sötét évtizedekben szabadítót vártak. Enea Silvio Piccolomini, az osztrák császár humanista kancellárja gúnyoló­dott, hogy „a magyarok zsidók módjára Messiást várnak s közben napról­napra nyomorultabbak lesznek".109 Pedig éppen ez a messiásvárás volt a magyar nemzeti királyságot és centralizmust létrehozó tömegnyomás. A nép­már csak „szabadítótól" várhatta a menekülést. Olyanszerű alakot vártak, mint a Kaiser Sigmund's Reformation befejezésében áhítozott, „békét és sza­badságot hozó" Friedrich, az elnyomott német köznép misztikus császár­alakjának ez a modernebb változata. Olyan alakot várt a nép nálunk is, mint akit Hutten Ulrik Arminius alakjában képzelt el. VI. Ennek az országos kívánságnak a kibontakozását egyetlen nagy törté­neti személyiség irányította, aki konkrét programmot tudott adni s az oli­garchia ellenében meg is próbálta valósítani: Hunyadi János. Mint az ország legnagyobb feudális birtokosa, óriási vagyonát arra használta, hogy hazáját megmentse. Ha elszánt és kockázatos vállalkozásait tekintjük, mellyel vele szemben a nemesség, az európai udvarok, a velenceiek és a pápa eljártak, akkor világos előttünk, hogy megvoltak jellemében azok a hősi vonások, ame­lyek az elnyomott és kétségbeesett nép képzeletét fel tudták gyújtani. A magyar nép szemében Hunyadi János a „szent királyok" örökébe lépett, különösen Szent László örökébe. Erre konkrét bizonyítékok vannak. Az ekkor-107 Magyar Törvénytár, I. 316—325. 1. 1,8 Eugen Jacob: i. m. 137. 1. 10u Ld. Der Briefwechsel des Aeneas Sylvius Piccolomini, hrsg. von Rudolf Wclkan, II. Abt Fontes Rerum Austriacarum, i. h. 29. 1. 1446. 10»

Next

/
Oldalképek
Tartalom