Századok – 1950

Tanulmányok - Kovács Endre: Bem József és a magyar szabadságharc. 1

8 KOVÁCS EN DBF. elégtelen védelmi eszközök és a katonai gyakorlat, valamint a szervezettség hiánya mellett a bécsiek hősiesen viselkedtek. Sok helyen szórói-szóra eleget tettek a Bem vezetése alatt kiadott parancsnak, mely szerint az egyes pontokat az utolsó emberig védelmezni kell. A túlerő azonban nagyemis nagy volt, teszi hozzá Engels. W ind is ch gr a t znek a főváros védőihez küldött üzenete nemcsak a város teljes kapitulációját követelte, hanem a barrikádharcosok vezetőinek,- köztük Bemnek és Pulszkynak a kiadását is. Bécs szorongatott védőinek segítséget váró tekintete természetszerűleg irányult azok felé a népek felé, amelyektől a segítség valóban megjöhetett volna. A megsegítés feladata a németekre és a magyarokra várt. „Hol voltak a próba órájában?", teszi fel a kérdést Engels. Marx lapja, a Neue Rheinische Zeitung az egész demokratikus német közvéleményt mozgósította a bécsiek érdekében: felhívásokkal fordult a demokratikus németekhez, segítsenek a bécsieken. A lap felhívja a bécsi demokratákat, oszlassák fel a Reichstagot, alakítsanak kormányt azokból az erélyes emberekből, akik majd kikiáltják й köztársaságot és elnyomják a köztársaság ellenségeit. A német segítség azonban elmaradt. Reálisabbak voltak azok a remények, melyeket a bécsi forradalmárok a magyar kormány iránt tápláltak. Annál is inkább, mivel Bécs népi tömegeinek október 6-i megmozdulása vette elejét annak, hogy Jellasics csapatai sikerrel vegyék fel a harcot a magyar seregekkel. így egyenesen, kötelessége lett volna a forradalmi magyar kormánynak, hogy — saját érde kében is — megsegítse a bécsieket. A bécsi forradalmárok ugyanis egyéb külföldi segítségre nem számíthattak. Csehországban győzött a kompromiszszum szelleme; Sabináék, Fricék, a radikális demokrata vezérek Windischgrätz prágai győzelme után menekülni voltak kénytelenek.20

Az osztrák birodalom többi részeinek segítsége nem jöhetett számításba és nem számíthattak a bécsiek magára az osztrák parasztságra sem. A bécsi októberi felkelés egyik legfőbb hiányossága éppen az, hogy nem sikerült bevonnia a harcba a paraszti tömegek.2

1

Kudlich képviselő október 12-én felhívással fordult a vidékhez, minden fegyverképes embert a Landsturmba akart beszervezni. A parasztság bevonása körüli nagy vitákban az egyetemi légió és a demokratikus szervek bizottsága 2

2

elsőkként ismerte fel a parasztság szerepének fontosságát; a nép mozgósításával azonban elkéstek, mert Bécs akkor már szorosan kiürül volt véve császári katonasággal és a császári udvarnak sokkal nagyobb lehetősége nyílott a parasztság közti agitációra, mint a bécsieknek. Bem és a bécsi forradalmárok számára nem maradt egyéb remény, mint az óhajtott magyar segítség. Bem komoly reményeket fűzött ehhez. Ügy remélte, hogy ezáltal erélyesen változtathat helyzetén és a felkelők javára fordíthatja az egész hadihelyzetet. Tervei szerint a magyaroknak kell megszállniok a Mar aihilfe—Lerchenfeld vonalat, ami lehetővé tenné, hogy fokozatosan visszaszorítsák a kormány csapatait és a Windischgrätz által elfoglalt területeket vissza lehetett volna szerezni.23

Egy később Kossuthnak átadott memorandumában vázolja is a magyar segítség következtében felmerülő lehetősége-M A csehországi események kitűnő összefoglalását lásd: I. Udalcov: К voproszu о revolucjonnom dvizsenyii v Csehii v 1848 g. Voproszi Isztorii 1947, 5. sz. — Továbbá: I. I. Udalcov: Rok 1848 v Cechách. II. vyd. Praha 1950. 31

Averbuh: Oktvabrszkoje vosztanyije v Venye v 1848 godu. Voproszi Isztorii 1948. 10. sz. 101. 1. 32

A vezető demokratikus lapok munkatársaiból alakult egyesülés volt; szoros összeköttetést tartott fenn a diák- és munk-ásszervezetekkel. Az 1792—1794 közti francia jakobinusok hagyományainak őrizőjeként a forradalom elmélyítését, a márciusi és májusi bécsi eredmények megszilárdítását követelte. V. ö. Averbuh i. m. 103. 1. Averbuh i. m." 105. 1.