Századok – 1950
Tanulmányok - Elekes Lajos: Hunyadi hadserege. 85
HUNYADI HADSEREGE 105 nem" (t. i. a török kiűzését). Követe azonban, az egykorú s jólértesült Ivanics szerint üres ígéretekkel tért haza: „sok szép szót hozott és némi ígéretet is a török elleni segítségről".57 Hunyadi újabb sürgetésére a pápa halasztást javasolt; „én inkább vasban s fegyverben halok, semmint tovább nézzem népem baját" — válaszolta ő.58 Rigómező után Hunyadi ismét hadjáratra készült; a pápa az otthoni egyetértést ajánlotta figyelmébe, „örömmel engedünk egyetértést sürgető szavainak — írta Hunyadi erre — de nem tudjuk mire vélni, hogy egyúttal otthonülésre, a fegyverkezés abbahagyására biztat. Valóban különös, hogy éppen a kereszténység atyja javasol puszta védekezést л hitetlenek ellen s amellett minden segítséget megtagad.. ."59 A pápai politika újabb fordulatának főoka, mint már Teleki utalt rá,60 az volt, hogy a bázeli zsinat időközben Lausanne-ba szorulva, felbomlott, V. Felix ellenpápa pedig 1448 áprilisában leköszönt. Többé sem az egyházunió, sem a török háború kérdése nem volt olyan égető, mint előbb; V. Miklós lényegében el is ejtette mind a kettőt. Segítsége abban merült ki, hogy a jubileum évében Hunyadi kérésére megengedte: akik a török háború céljára adakoznak, részesüljenek ugyanolyan egyházi kedvezményekben, mint a római zarándokok. De a kéréssel ellentétben csak az előkelők részére engedte meg ezt. Hunyadi ekkor újból kérte, terjessze ki az engedélyt „minden nemre és néposztályra, egyszóval mindazokra, akiknek hazájuk közös"; azonban a pápa új bullájában olyan magasra szabta a búcsú összegét (a római út feleköltsége), hogy ezzel gyakorlatban elzárta az adakozás útját a szegényebbek elől. Nem is gyűlt be a várt pénz, minthogy a vagyonos osztályok az áldozathozatalnak ettől az enyhe formájától is vonakodtak „közös" hazájukért.®1 III. Callixtus (Borgia Alfonz) alatt sem változott lényegesen a helyzet; megesküdött ugyan, hogy minden erejét a török ellen fordítja, „de tettei nemsokára bizonyságot nyújtottak arról, hogy ezen ügynél sokkal inkább szívén fekszik rokonai gazdagítása".62 Lényegében tehát: a török háború ürügy volt csak, eszköz a pápaság megrendült helyzetének megszilárdítására; az eretnekmozgalmak elfojtása, a zsinati mozgalom elpetyhűdése után aktualitását vesztette s a hatvanas években, a mantovai kongresszus nyilvánvaló kudarca után le is került a napirendről. Hunyadi korában sem jelentett komoly támogatást a pápai segélypolitika, semmiesetre sem olyat, hogy a hadjáratokat, a haderő reformját arra lehetett volna alapozni. Hunyadi a zsoldostoborzás pénzügyi fedezetét a veszélyeztetett országokból, kivált Szerbiából kapott pénzbeli támogatást leszámítva, elsősorban hazai pénzforrásokból: saját jövedelmei mellett a királyi jövedelmeknek kezei közt levő részéből biztosította. À végvárak fenntartására s az ottani katonság fizetésére Hunyadi korában is főként a szegedi sókamara jövedelme s a közeli megyék lucrum-a szolgált. Az országos haderő növelésére messzemenően igénybevették a só és a lucrum mellett a többi királyi bevételeket is, így a városok cenzusát és „ajándék"-ait63 , a pénzverés és pénzbeváltás hasznát s a nemesfémek kötelező -7 ..Reportaverat multa pulchra verba et quandam etiam promissionem de subsidio contra Turcos", Epistolae Johannis de Zredna 50.; Hunyadi levele uo. és Fejér: Genus 109—111., v. ö. Fraknói i, m. 69. 58 Fejér: Genus 116—119. ''* Epistolae Johannis de Zredna 63., v. ö. Teleki: Hunyadiak kora II. 118. eo Hunyadiak kora II. 116. 01 Epistolae Johannis de Zredna 81—82., v. ö. Fraknói i. m. 73—74. Engel nyomán Teleki: Hunyadiak kora II. 367. — A Konstantinápoly elfoglalását követő tervekre és huzavonákra ld. pl. Fraknói i. m. 93—96. " Teleki: Hunyadiak kora I. 335., 2. jz.: Hunyadi 1443 elején 50 márka ezüst előleget vesz fel Brassó cenzusából zsoldosok fogadására. Gelcich: Ragusa 465—466.: Raguza 1447 tavaszán 2000 aranyat ajánl — Hunyadi felszólítására — a nyárra tervezett hadjárat céljaira, fizetendő a Dunavonaí átlépésekor.
