Századok – 1949
Lederer Emma: Az egyház szerepe az árpádkori Magyarországon 79
88 ledebkb emma Ha püspököknek vagy apátoknak egymás ellen valami ügyük van, eszükbe sem ju'ti, hogy a királyhoz forduljanak; a pápa ,,ав állalminak az államban", az egyháziaknak ügyeiben úgy intézkedik, mint tel je« jogú és egyedül illetékes fórum. Mikor a pápa ellen Németországban pártviszály tör ki, egyszerűen utasítást ad a magyair királynak, segítse meg a pápapárti felet. A Hohenstaufen! Fülöp és Braiunschweigi Ottó közt folyó harcban kiadja az utasítást Imrének, hogy segítse meg Ottót és ez ezt a parancsot haladéktalanul végre is hajtja.27 Az egyházi érdekek védelméhez tartozott nyilvánvalóan III. Ince pápának az a levele is, amelyben, a legszigorúbb vizsgálat elrendelését kéri, mert „P. Portuensis Episcopus" megbízásából három papot, akik tengerentúli vidékekről, ennek a derék püspöknek különböző tárgyakat szállítottak, Magyarországon kiraboltak.28 Az érdekes csupán az, hogy ezek ai tárgyaik nem meríthetik ki egy püspök számára tengerentúlról hozott adományokat, mert ezek közt pl. 52 vég rendkívül finom: vászon, ugyanannyi vég teveszőr posztó, ezenkívül nagyszámú vég selyem, finom szövet, 25 különböző' gyűrű, nagymennyiségű illatszer és az abban az, időben a legnagyobb keresettségnek örvendő és így a legnagyobb hasznot biztosító ereklyék voltak. Nyilvánvalóan ezek a jámibor papok kereskedés céljából utaztak át Magyarországon és ai kirablás a feudális viszonyok természetes következménye volt. De Ince pápa az Egyház megsértését veti Endre király szemére és a legsúlyosabban megfenyegeti-29 Az eddigiekből láttuk, hogyan avatkozott bele a pápa állandóan a magyar belügyekbe. Persze távolról sem kell aizt hinni, hogy; ez a nagyméretű 'beavatkozás kizárólag a pápaság ideológiai hatalmán alapult. Itt figyelemmel kell leninünk arra a tényre is, hogy Magyarországon az egyházi birtokon: — a világi birtokhoz képest — sokkal fejlettebb termelés folyt. A pápaság kétségkívül igen komoly ideológiai befolyását megerősíttették, alátámasztották az egyházi nagybirtokok fejlettebb termelő erői. Nem tudjuk megállapítani, hogy a ciszterciek gazdálkodási rendszere Magyarországon mennyire terjedt el. Az ezzel foglalkozó munka3 0 ugyanis meglehetősen összezavarja a magyarországi és nyugati ciszterciek viszonyait. De valószínűnek látszik, hogy a ciszterciek magyarországi birtokain is megvalósították az ú. n. conversé a munkástestvérek rendszerét. Hiszen, minit Kalász mondja: „A munkástestvérek (megtérték = conversi) intézménye adta a monostori gazdaságok számára a legjobb és legjellegzetesebb munkaerőt a Kendben, kezdettől fogva",31 vagy mint; később mondja-: „Legjobb munkaerők legkisebb üzemköltség mellett: íme a> kiváltságos helyzet után a ciszterci gazdálkodás másik titka."3 * 27 Pauler: Magyarország története az Árpádok alatt, II. 40., 44. 1. 28 „quinque Baldachinos (pannos e sericeis et aurais filis textos) duo examita (pannos holosericos) unum rubeum et alterurn ialdum et aliud examitum auro contextum, duo pallia; quinque carpetes ... très ampullos balsami parvos. très saculos... lipno aloes, quiquaginta et très buccaranos (telas subtiles) quinquaginta et duos camelotos (pannos ex pilis camelotorum textos) et chirothecas, marsupia et margaritas, grammata (fimbrias pannos Saracenicos et unum, scrinium ubi erant reliquiae et crux aurea, in qua erat de ligno Domini, duodecim vasa eburnea, duo texta evangelii de brgento, in quibus erant reliquiae, viginli et quinque annulos, quorum unus magnum iacinthum habebat, quingentos matamutin (matamurrhina seu pocula murhina) et alios pannos et libros ..." Fejér CD. III/l. 22. 1. 2° Fejér, CD. III/l. 23- 1. 50 Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság és a ciszterci gazdálkodás a középkorban. Budapest, 1932, 31 Kalász Elek: I. m. 46. 1. 32 Kalász Elek: I- m. 46. 1.
