Századok – 1949
Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24
34 AND1CS ERZSÉBET a magyar munkásmozgalmon belül, biztosítsák abban opportunista politikájuk hegemóniáját. Kunfi pl. 1917 végén „a szellemi élet hiányát", a szociáldemokrata pártban azon okok közé sorolta, amelyeknek köszönhető, hogy más országok munkásmozgalmaitól eltérően a magyar munkásmozgalomban a háború alatt nem került szakadásra sor baloldal és jobboldal között. „A párt egységét... védelmezte — írta Kuinfi —, hogy a vitatkozás szokása, a szellemi élet, a magyarországi pártban kevésbbé fejlett, mint azokban az államokban, ahol sokkal nagyobb irodalom, több lap áll a párt rendelkezésére."3 e a Ez a megállapítás felér egy vallomással. Maguk a szociáldemokrata pártvezetők nem voltak olyan tájékozatlanok a nemzetközi kérdésekben, mint azt beszédeik és írásaik alapján» gondolni lehetne, A magyar szociáldemokrata párt és a szakszervezetek vezetői ott ültek szép számmal az összes nemzetközi kongresszusokon, hallották Lenint, ismerték Luxemburgot, tudták, hogy vanniak bolsevikok és mensevikek, kik éles harcban állnak egymással, ismerték a német baloldaliak ellentéteit, a jobboldaliakkal és centristákkal. A háború alatt, éppen, mert sokat jártak külföldön, teljes mértékben tisztában voltak azzal, milyen véleményeltérések állnak fenn az imperialista háború kérdésében az alapvető szocialista irányzatok között A bolsevikok következetesen internacionalista, jelszavai ellen pl. nem egy ízben szórói-szóra elmondják azokat az érveket, amelyeket ebben az időben Trockij és a mensevikiek hangoztattak. A külföldön utazgató szociáldemokrata vezetőknek voltak személyes találkozásaik zimmerwaldistákkal. Weltner a szociáldemokrata párt rendkívüli kongresszusán 1918 elején elmondja, hogy őket я zimmerwaldi mozgalom titkára, Angelioa Balabanova felszólította, hogy csatlakozzanak a zimmeirwaldi mozgalomhoz. A magyar szociáldemokrata párt vezetői erre nem voltak hajlandók, noha a zimmerwaldi mozgalomnak centrista többsége volt, Zimmerwaldhoz tartozott Kautsky is. Ellenkezőleg, ezer alkalmat találtak hogyha csak rövid célzásokban is, de üssenek egyet a zimimerwaldi mozgalmon. Ami pedig Leninéket, a bolsevikokat illeti, „a kártyák összekeverése" volt a politikájuk, helyenként tudatosan hamis informálása a magyar munkástömegeknek. így Garami Ernő a háború elejéin írt elvi jelentőségű cikkében „Az Internacionálé és a háború" — a szociálsoviniszta politika elkerülhetetlenségét az egyes munkáspártok részérő! azzal igyekezett alátámasztani, hogy még az orosz Duma szocialista frakciójának — ide tartoztak a bolsevikok is —, a magatartása a hadihitelek kérdésében „csak a szavazástól való tartózkodás demonstrációjára" szorítkozott, ami tudatos elferdítése volt a tényeknek. És ezt is azzal magyarázta, hogy ..Oroszországban a demokráciának nincs mit félnie a vereségtől".3 e b A háború a magyar dolgozótömegek, a munkásosztály és szegényparasztság amúgyis elképesztő jogfosztottságának és nyomorának hihetetlen növekedését hozta magával. Magyarország férfilakosságának bevonultatási aránya igen nagy volt, nagyobb, mint akár Ausztriában, amely körülmény elsősorban a dolgozó népi osztályokat érintette súlyosan. A magyar csapatok — amelyéket az osztrák hadvezetés a legkevésbbé kímélt — rendkívül magas halálozási és sebesülési arányszámukkal „tűntek ki". Pedig ez a számarány a monarchia hadseregében általában nagy volt, nem utolsó sorban annak következtében, hogy a hadsereg felszerelése elmaradott, a hadvezetés botrányosan rossz volt. A hadbavonultak hozzátartozóiról jóformán csak szimbolikusan történt gondoskodás. A nagyszámú hadirokkant ellátását a magas kormányszervek a „társadalomi jótékonyságára" bízták, a törvényhozás nem vett róluk tudomást. Ugyanakkor, amikor Magyarországon úgy a betegsegélyezés, mint a balesetbiztosítás a lakosságnak csupán 6 százalékát ölelte) fel, — ínég a. szociális « "a Szocializmus, 1917. dec. "b Szocializmus, 1914—15. 10—12. sí.
