Századok – 1949

Manhattan; A.: A Vatikán a haladás ellen (Ism.: Márkus István) 357

MANHATTAN : A VATIKÁN A HALADÁS ELLEN (Avro Manhattan: The Catholic Church against the Twentieth Century. London, 1947. Watts & Co. — Magyar kiadás: Szikra, 1950.) Manhattan könyve olyan időpontban látott napvilágot magyar nyelven, amikor a Vatikán és általában a katolikus hierarchia politikai szerepének kérdése — és e szerep leleplezésének kérdése — igen nagy jelentőségre tett szert. Ma már teljesen világos, hogy а békietábor és a háborús gyujtogatók között folyó küzdelemben a Vatikán — az egész rendelkezésére álló apparátussal — a háborúra készülő amerikai imperialisták szolgálatába szegődött és nagyarányú, lázas tevékenységet fejt ki az új háború előkészítése érdekében. Elég itt csak néliány közismert tényre utalni. A kapitalista államok egész sorában a Vatikán által létrehívott és irányított ц. n. katolikus pártok az amerikai imperialisták háborúra készülő politikájának engedelmes eszközei. Ezek a pártok már régen levetették „demokratikus", „haladó" álarcukat, és az amerikai imperializmus mindenre kész támaszainak, saját népük és nemreti függetlenségük árulóinak, a háborús készülődés európai előharcosainak, egyszóval: amerikai pártoknak bizonyultak. A Vatikán arcátlanul nyilt beavatkozása az olasz választásokba — amelyet egyébként összehangoltak az amerikai katonai hatóságok ugyancsak nyilt fenyegető beavatkozásával — semmi kétséget nem hagy a felől, hogy De Gasperi pártja (és természetesen a többi tőkés ország hasonló jellegű pártja is) a pápa és az amerikai monopoltőkések politikai vadházasságának gyermeke. Ma már köztudomású az is, hogy a Vatikán és az amerikai kormány az utóbbi években sorozatos megállapodásokat kötött egymással, amelyek pontosan meghatározzák az együttműködés és kölcsönös támogatás módszereit minden fonlosabb politikai kérdésben és amelyek a Vatikánt az amerikai imperializmus anyagi és politikai függvényévé tették. Nem titok az sem, hogy a pápa balsikerü kiátkozó nyilatkozata (amely kitaszítással fenyeget az egyházból mindenkit, aki bármi módon együttműködik a kommunistákkal) szintén az amerikai atom-politikusokkal való előzetes megállapodás alapján született meg — éppen abban az időpontban, amikor a kommunisták-vezelte békemozgalom nagy kibcntakozása megkezdődött. Ismeretesek a vatikáni „információs szolgálat" és az amerikai kémszervezet összehangolt működésének tényei is, ismeretes az Actio Catholica szerepe az amerikai háborús úszítás és behatolás szolgálatában; és így tovább, és így tovább. Ma már ezeknek az összefüggéseknek ismeretében tudjuk megítélni azt a szerepet is, amelyet a katolikus főpapság nálunk és más népi demokratikus országokban 1945 után, ezeknek az országoknak a Vörös Hadsereg által történt felszabadítása után betöltött. A katolikus főpapság nálunk és másutt is hosszú időn át a feudális és kapitalista reakció harcos szövetségeseként és az imperialista behatolás tevékeny eszközeként rendkívül aljas politikai szerepet játszott — és játszik nálunk még ma is, Révai József elvtárs az MDP Központi Vezetősége legutóbbi ülésén elmondott beszédében világosan feltárta a vatikáni irányítás alatt álló egyházi reakció hazai aknamunkájának tényeit és rámutatott arra, hogy a Vatikán hazai ügynöksége „ma nálunk az imperialisták ötödik hadoszlopának legfontosabb támasza". Világos tehát, hogy a Vatikán ma: az amerikai imperialisták politikai szövetségese, a népek életérdekei ellen irányuló háborús politika minden gaztettre elszánt bűnrészese. A Vatikánt azonban éppen az teszi értékes szövetségessé a háborús gyújtogatok számára, hogy igazi szerepét olyan álarccal leplezgeti, amelynek segítségével a dolgozó tömegek elmaradottabb rétegeit még megközelítheti, bizalmukba férkőzhet és őket félre' vezetheti. Ez az álarc: a vallásos ideológia. A pápa és püspökei természetesen nem földbirtokaikra és részvénypakettjeikre, bankjaikra, a nemzetközi finánctőkével való össze-