Századok – 1949
Zsigmond László: A második világháború előzményeihez 211
248 zsigmond lászló A Marshall-tervnek — ugyanúgy, miint elődjének, a Dawes-tervnek — nemcsak gazdasági céljai vannak. Az amerikai imperialisták „különös reményeket fűznek a kapitalista Németország helyreállításához, mert benne látják az európai demokratikus erők elleni harc sikerének legfontosabb biztosítékait. Nem bízhatnak sem az angol munkáspártban, sem a francia szocialista pártban, mert ezeket, bármilyen szolgálatkészek is, ,fél-kommunistáknak' tartják, akik a bizalmat nem érdemlik meg."12 5 Az a nyilatkozat, melyet a szovjet kormány 1949 januárjában tett az Északatlanti Szövetséggel kapcsolatban, rámutat arra, hogy ennek a paktumnak az a célja, hogy az angol-amerikai világuralmat biztosítsák, az új háborút előkészítsék és ebben al háborúban Nyugat-Európát, mindenekelőtt Németországot, az amerikai imperializmus szolgálatában az új háborús előkészületek támaszpontjává, felvonulási területévé és rohamcsapatává tegyék meg. Ezért van az, hogy „az USA és Anglia imperialista körei nyíltan sárbatiporják a jaltai és potsdami értekezletek határozatait, amelyek a német probléma igazságos megoldását, Németországnak demokratikus és békeszerető állammá történő átalakítását célozzák. Noha arra kötelezték magukat, hogy Németországot egységes egésznek tekintik — mégis Németország felosztására irányuló politikát folytatnak és a bonni bábkormány megalakításával teszik fel a koronát, Németország demokratizálása és demilitarizálása helyeit az USA. Anglia és Franciaország kormányai újjáépítik Nyugat-Németországban a hadiipart, újra uralkodó helyzetbe hozzák a reakciós monopóliumokat, a junkereket és a militarista elemeket, akik a múltban a német imperializmus és hitlerizmus támaszai voltak. Egyidejűleg minden eszközzel lehetetlenné teszik a Németországgal kötendő békeszerződés előkészületeit, mert arra törekednek, hogy az ideiglenes megszállást Nyugat-Németországban állandó és oszthatatlan gyarmati uralommá változtassák. Minden becsületes ember látja, hogy ezt az irányvonalat Németországgal szemben a Wall Street nagyfőnökeinek az a törekvése szabja meg, hogy Nyugat-Németországot saját imperialista céljaikra, elsősorban hídfőként, lakosságát pedig ágyútöltelékként akarják felhasználni erőszakos terveik megvalósítása érdekében.""* A hitleri Németország nyomdokaiba lépő és annak örökségét átvevő Egyesült Államok és csatlósai megfeledkeznek azonban arról, hogy az erőviszonyok a második világháború utáni alaposan mégváltoztak — mégpedig nem az ő javukra. A béke erői, élen a Szovjetunióval, megerősödtek és a béketábor erősödését jelentette a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása is, melyet Sztálin, abban az üdvözlő táviratban, melyet Wilhelm Pieckhez és Ottó Grotewohlhoz intézett, úgy jellemzett, mint ami fordulópontot jelent Európa történetében. Az a körülmény, hogy Kelet-Németországban az ország sorsát a demokratikus erők vették kezükbe, annak a. felismerését jelenti, hogy a német nép nem akar többé idegen érdekekben zsoldos szerepet játszani. A nyugatnémetországi kormány, az ú. n. bonni bábkormány megteremtése azonban arra mutat, hogy az amerikai imperialisták nem mondtak le arról a tervükről, hogy a „német kérdést" újból a nemzetközi ellenforradalom kérdésének rendeljék alá, hogy megpróbálják a német népet szembeállítani 125 A. A. Zsdánov: A nemzetközi helyzet, 28. old. 12í M. Szuszlov: A btíe védelme és harc a háborús gyújtogatok ellen; Beszámoló a Kommunista Pártok Tájékoztató Irodájának 1949 november második felében tartott értekezletén. Tartós Békéért, népi demokráciáért! 1949. december 3.