Századok – 1949

Zsigmond László: A második világháború előzményeihez 211

.228 zsigmond lászló rára; Thyssen Frigyest is meghívták és Hitlernek is jönnie kellett ez este, hogy Telünk beszéljen ... Vacsora után Hitler megjelent és megkezdődött a beszélgetés... Társadalmi szempontból Hitlernek számos érdekes elgondolása volt, amelyek különösen az osztályharc megszüntetésére, a sztrájkok, a kizárások és a bérharcok elkerülésére irányultak az állam határozott beavatkozása útján a munka területén és a gazdaság irányításában, ö (Hitler; Zs. L.) nem követelte a magángazdaság megszüntetését, csupán azt, hogy bizonyos befolyást gyakoroljanak irányítására és nekünk az volt a benyomásunk, hogy elgondolásai teljesen észszerűek és elfogadhatók... ö csak azt kérte tőlünk, hogy mint gazdasági emberek mutassunk megértést elgondolásai iránt és mondjuk meg véleményünket a kérdésről."4 * A „megértés" nem is maradt el és erre vonatkozólag Schacht a továbbiak­ban a kővetkezőket vallotta: „Válasz: (Schacht; Zs, L.) ... Hitlernek, amint Önök erre emlékeznek, már­cius 5-én (1933; Zs. L.) fel kellett lépnie a választásokon. Pénzre volt szüksége a választási hadjáratra. Engem kért meg, hogy szerezzem meg ezt a pénzt és én meg­tettem. Göring összehívta ezeket az urakat és én beszédet tartottam — nem igazi beszédei, mert ezt Hitler mondotta el —; felkértem őket, hogy a választásokhoz iratkozzanak fel felajánlásaikkal és írják alá, amit meg is tettek, ök 3 ООО 000 márka összeget jegyeztek és ezt elosztották maguk között. Kérdés: Kik voltak azok a személyek, akik aláírták? Válasz: Ügy gondolom, hogy valamennyien bankárok és a vegyipar, vasipar, textilipar stb, gyárosai voltak. Kérdés: Az egész ipar képviselve volt? Válasz: Igen, az egész nagyipar. Kérdés: Emlékszik bizonyos nevekre? Válasz: Igen, bizonnyal. Ott volt Krupp, az öreg Gusztáv, ö fölállt és köszö­netet mondott Hitlernek, tele lelkesedéssel. Ott volt még Schnitzler is, úgy gon­dolom, hogy ő volt és Vogler, a bereinigte Stalhwerke'-től A „Vereinigte Stahlwerke"-ről, amely Schacht vallomása szerint oly nagy szerepet játszott Hitlerék pénzkezelésében^ még meg kell jegyezni a követ­kezőket: „Az angol-német-amerikai Schröder-bankházzal egyidejűleg-... a Vereinigte Siahiwerke német acéltröszt finanszírozásában vezetőszeret játszott a Dillon, Head and Co., a legnagyobb newyorki bankok egyike is,.."48 Schacht tehát nemcsak a német nagytőke és Hitlerék között közvetített, hanem összekötő kapocsként szolgált az angol-amerikai nagytőko és a nácik között is. Schacht képviselte legjobban — személy szerint is — a német-angol­amerikai tőke összefonódását és biztosította annak a „folytonosságát". Schacht résztvett a Dawes-terv, majd ammiak módosított változata, a hasonlóképpen amerikai vezetés alatt létrejött Young-terv (1929) kidolgozásában, melynek ugyanúgy* mint a Dawes-tervnek, az lett volnia a feladata, hogy Németország „talpraállását" biztosítsa. A Young-terv ezt a feladatot nem tudtai teljesen betölteni, minthogy végrehajtása már a világválság éveire esett. Miután azon­ban a fasizmus révéni sikerült biztosítani a burzsoá rendi létét Németország­ban, az amerikai dollárok aranyesője továbbra is hullott Németországra és ,,az amerikai dollárok ezen aranyesője termékenyítette meg a hitlerista Német­ország nehéziparát, elsősorban a hadiipart. Ezek az amerikai dollármilliók, ame­lyeket az óceántúli monopoliumok ruháztak be a hitlerista Németország gazdasági életébe, adták a hitlerista rendszer kezébe azt a fegyvert, amelyre a támadás végre­hajtásához szüksége volt. " Procès..., Débats XII. 428—429. 1. 47 Procès...; Débats, XII. 579—580. 1. 48 Történelemhamisítók ; 18. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom