Századok – 1949
SZTÁLIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY 19 hasonló tényezők odavezettek, hogy a Szovjetunió népeinek képe gyökeresen megváltozott, eltűnt náluk a kölcsönös bizalmatlanság érzése, kifejlődött a kölcsönös barátság érzése, s ilymódon megalapozódott a népek igazi testvéries együttműködése az egységes szövetséges állam rendszerében."58 A soknemzetiségű központosított államok kialakulásának problémája Történettudományunk még egy másik fontos probléma megoldását is J. V- Sztálinnak köszönheti- Ez a probléma összefüggésben van a nemzet történeti lényegének helyes értelmezésével. Arra a problémára gondolunk, amelyet a soknemzetiségű központosított államok kialakulása jelent általában és Oroszországban különösen. „A világ egyetlen országa sem számíthat függetlenségének fenntartására, komoly gazdasági és kulturális fejlődésére, ha nem tudott megszabadulni a hűbéri széttagoltságtól és a fejedelmek okozta zűrzavartól. Csak egységes, központosított állammá alakult ország számíthat komoly kulturális és gazdasági fejlődésre, függetlensége megszilárdításának lehetőségére."53 J- V. Sztálin így határozza meg a központosított állam jelentőségét. De az a kérdés, hogyan alakulnak ki a központosított államok, egyáltalában nem ilyen egyszerű. Különösen bonyolult a soknemzetiségű államokkal kapcsolatban. Miért nem alakította ki mindegyik nép a maga saját államát? Miért került be sok nép egyes idegen államok keretei közé? Ezekre a kérdésekre J. V. Sztálin az általunk eddig csak részleteiben vizsgált „A marxizmus és a nemzetiségi kérdés" c- munkájában és egy sereg cikkben felelt meg, amelyek egyik-másik tekintetben alapvető tanulmányának folytatását jelentik. Emlékeztetek Sztálin elvtársnak az egyik alapvető tételére ezzel a tárggyal kapcsolatban: „A hűbériség felszámolásának és a kapitalizmus fejlődésének folyamata egyúttal az a folyamat is, melyben az emberek nemzetté egyesülnek. így történt például Nyugat-Európában. Az angolok, franciák, germánok, olaszok és mások a hűbéri széttagoltság felett győzedelmeskedő kapitalizmus diadalmas előretörése folyamán egyesültek nemzetté."5 4 A nemzetek kialakulása itt egybeesett a nemzetállamok kialakulásával. De a dolog nem folyt le ilyen egyszerűen ott, ahol soknemzetiségű államok jöttek létre, mint amilyenek pl. Ausztria-Magyarország és Oroszország. Itt az állam kialakulásának a folyamata akkor ment végbe, amikor a feudalizmust még nem számolták fel, a kapitalizmus még nem volt eléggé fejlett-Azok a népek, amelyek nem tudták magukat „gazdaságilag konszolidálni", gazdasági és politikai téren fejlettebb népek hatása alá kerültek, ilyenek voltak Ausztriában a németek, Magyarországon a magyarok, Oroszországban a nagyoroszok. Miért alakultak ki mégis központosított államok azoknál a népeknél is, ahol a feudalizmus maradványai jelentősek voltak, a kapitalizmus elemei pedig gyengék? Sztálin elvtárs rámutat arra, hogy a védelem érdekei úgy szerepeltek itt, mint a központosított államok kialakulását gyorsító feltételek. Magyarországon. Ausztriában és Oroszországban, ahol előbb alakultak ki a központosított államok, mielőtt a kapitalista viszonyok győztek volna, „ •.. a törökök, mongolok és egyéb keleti népek támadásai elleni védekezés érdekei azt követelték, hogy haladéktalanul megalakuljanak azok a központosított államok, amelyek képesek arra, hogy a támadók nyomását kivédjék."5 5 52 J. Sztálin: A leninizmus kérdései, 607. 1. 63 A Szovjetunió, a szocializmus országa. Szikra. 1949. 121 1. 51 J. Sztálin: Müvei, II. kötet, 328. 1. 65 J. Sztálin: Művei, V. kötet, 34. 1„ orosz kiad. 2*
