Századok – 1949

SZTÁLIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY 17 A nemzet problémája és a nemzetiségi kérdés Mielőtt a nemzeti kérdéssel foglalkozó sztálini munkák napvilágra nem kerültek, a világirodalomban nem találhattuk meg a nemzet fogalmának tudományos meghatározását. Ittl is, mint mindenütt, J. V. Sztálin történeti úton közelíti meg a feladat megoldását Sztálin elvtárs kritikailag elemzi a nemzetiségi kérdéssel korábban foglalkozók véleményét (R. Springer, K. Kautskíy), rámutat tudománytalan meghatározásaik okára, azután kifejti saját meghatározását a nemzetről: „...a nemizet az embereik történelmileg kialakult állandó közössége, amely négy fő ismertetőjel közössége alapján keletkezett, mégpedig: a nyelv közössége, a terület közössége, a gazdasági élet közössége és a nemzeti kultúra jellegzetes sajátosságai közösségében! megnyilvánuló lelki alkat közössége alapján."43 A mai nemzetek a történelem termékei és, mint minden az életben, nem állnak változatlanul egyhelyben. ,,Persze, a nemzet elemei — írja Sztálin elvtárs, — a nyelv, a terület, a kulturális közösség, stb. — nem az égből hullottak, hanem lassanként jöttek létre, még a kapitalizmus előtti időszakban. De ezek az elemek kezdeti állapotban voltak, s a legjobbi esetben csak potenciát, lehetőséget képviseltek, olyan értelembem, hogy a jövőben, bizonyos kedvező körülmények fennforgása esetén, nemzet kialakulásához vezethettek. A potencia csak a felfelé ívelő kapitalizmus időszakában változott át valósággá, amikor már volt nemzeti piac, amikor már voltak gazdasági és kulturális központok."44 így „a nemzet nem egyszerűen történelmi kategória, ha.nem egy meghatározott korszaknak, a felfelé haladó kapitalizmus korszakának történelmi kategóriája. A hűbériség felszámolásának és a kapitalizmus fejlődésének folyamata egyúttal azi a folyamat is, melyben az emberek nemzetté egyesülnek."4

5 A nemzet fogalmának ilyen értelmezésére alapítja J. V- Sztálin a nemzetiségi kérdés vizsgálatát. „Hogyan értelmezi a szociái-demokrácia a nemzetiségi kérdést?" című cikkében is 'történeti úton közelíti meg J. V. Sztálin a kérdést A nemzetiségi kérdés értelmezését kapcsolatba hozza a társadalom osztálystruktúrájában beállott változásokkal. „Más-más időbeni, — írta J.V.Sztálin már 1904-ben. — más-más osztályok lépnek a küzdőtérre — és minden oszitály a maga módján értelmezi a „nemzeti kérdés"-t. Tehát a „nemzeti kérdés" különböző időkben különböző érdekeket szolgál, különböző árnyalatokat vesz fel a szerint, hogy milyen osztály veti fel és mikor."w J- V. Sztálin az osztályelv alapjára helyezi a. ..nemzetiségi probléma" történeti fejlődésének az értelmezését J. V- Sztálin néhány szakaszit különböztet meg a „nemzetiségi kérdés" fejlődésében; a nemesi „nemzetiségi kérdés"-t, amely a kapitalizmus előtti korszakban mutaítkozott meg, elsősorban a feudális-monarchikus „nacionalizmus" formájában; „a burzsoázia nemzetiségi kérdését", amely a nemzeti burzsoáziának azzal a törekvésével kapcsolatos, hogy az idegen burzsoáziát elűzze a nemzeti piacról; a proletariátus „nemzeltiségi kérdésé"-t. J. V. Sztálin elvi különbségeket állapít meg a nemzetiségi kérdés fejlődésének e három szakasza közt „Amennyire a proletariátus különbözik a nemességtől és a burzsoáziától, ugyanannyira különbözik a proletariátus 43

Sztálin: A nemzeti kérdés és a leninizmus. Társadalmi Szemle. 1949. novemberdecember, 744. 1. ; ! I 44

U. o. 745—46. 1. 45

J. Sztálin: Művei, II. kötet, Budapest, 1949.. 328. 1. 48

J. Sztálin: Művei, I. kötet, Budapest. 1949., 33. 1. 2