Századok – 1949
Kató István: Első köztársasági mozgalmunk a magyar történetírásban 146
154 kató istván tani . . . Nyer-e ezzel a magyar történelem? Mi azt hisszük, nem, legfeljebb napjaink klerikális törekvéseinek szolgálhat némi gyönge támaszul."3 1 Ezekután világos, hogy miért fogott hozzá Fraknói Vilmos a köztársasági mozgalom tanulmányozásához a materialista és republikánus Martinovics életének megírásához, akkor, amikor az országban nagy Martinovics-kultusz volt. „Fraknói Vilmos két Martinovics-munkája... a Martinovicsot fedő nemzeti liberális fátylat először szakította szét levéltári adatok által."" így tárta fel később Szekfü a munka megírásának okát, de Fraknói maga is írt egy helyen arról, miért foglalkozik a Martinovics-kérdéssel: „... éppen az ő (t. i. Kossuth és a demokraták К. I.) észrevételei szembetűnően mutatták, mily téves nézetek uralkodnak Martinovics személye, tervei és viszontagságai felől. Elérkezettnek láttam az időt történetünk ezen homályos lapjának felderítésére."36 Fraknóinak Martinovicsról megjelenő első cikke 1877-ben országos felháborodást váltott ki. Kossuth Lajos emigrációból emelte fel szavát nyílt levélben a. hamisítások ellen és követelte az eredeti iratok közlését. „Igaz, hogy Fraknói bizalmas magánlevelekre hivatkozik . . . szeretném, in exstenso olvasni azon leveleket, mert azt tudom, hogy amúgy egyes részleteket kikapkodva magából a Miatyánkból is furcsa dolgokat lehet egész jó hiszemmel kisyllogizálni"3 7 Kossuth felhívásának Fraknói nem tett eleget. Az iratok a levéltárák mélyén maradtak, Fraknói értékelése pedig a napfényen^ Amikor Fraknói első cikkét megírta Martinovicsról, mint maga is beismerte, „elégséges adatokkal nem rendelkeztem". Igen különös, hogy már ekkor, elégséges adatok híjján ki tudta dolgozni azt az értékelést, amit negyvennégy éven át változatlanul fenntartott, pedig igen sok hazai és külföldi levéltár idevonatkozó anyagát feldolgozta. Ezt a jelenséget életrajzírója így magyarázza: „Itt-ott fogyatékos módszerét legtöbbnyire sikeresen pótolta az intnició."3 8 I Itt úgy látszik arról az „intuicióról" van szó, amellyel a nagybirtokos osztály minden propagandistája rendelkezik, ha köztársasági mozgalomról kell ítéletet mondania. Fraknói módszerére jellemző, hogy erre az „intuícióra" és pletykákra, korabeli kicsinyes és rosszhiszemű rágalmakra támaszkodik.33 Gárdonyi Albert írja módszeréről: „Valósággal megdöbbentő ezért Fraknói ítélkezési módja, ki tudósok és tudományos társaságok elismerését egyaránt hajlandó félretenni e 34 Gyulai Pál: Bírálatok. Bp., 1911. 331—332. 1. 35 Hóman—Szekfü: Magyar Történet. VI. 490. 1. « Századok. 1878. 1. 1. 37 Századok. 1877. 772. 1. 38 Id. m. 10, 1. 39 Fraknói több oldalon idézi egy Kratter nevű kalandor rágalmait Martinovics ellen, akiről maga is kénytelen elismerni, hogy megbízhatatlan: „Kratter felületes és lelkiismeretlen író volt, ki botrányos közlések által igyekezett hírre kapni." (Századok, 1878. 43. 1.) Lelkiismeretlen, botrányokozó, de mert Martinovicsot gyalázza, Fraknói négy oldalon keresztül idézi.
