Századok – 1949
Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. II. 106
AZ EREDETI TŐKEFELHALMOZÁS MAGYARORSZÁGON 143 nyolámnak 'щеп súlyos eszköze volt, az osztrák és külföldi tökefelhalmozás érdekében. 1816-baTi a devalváció végrehajtása után, az állami pénzügyek „modernizálásának" fontos lépése következett. Felállították az Osztrák Nemzeti Bankot, és 25 évre privilégiumot adtak neki bankjegyek kibocsátására. Az alapító pátens ugyanakkor megígérte, hogy az állam nem fog többé kényszer-árfolyammal papírpénzt kibocsátani, a forgalomban lévő papírpénzt pedig a Nemzeti Bank révén beváltja bankjegyekre.2 "1 Több mint egy század kellett tehát ahhoz, hogy a Habsburg-államban is létrejöjjön az első csírákból a „nemzeti címmel felcicomázott nagybank".211 7 Alapszabályai szerint természetesen „részvénytársasági alapon működő magánintézet,"26 8 amels — kezdeti nehézségek után — megindult a Bank of England Marx által oly világosan jellemzett nyomdokán. Róla is elmodhatjuk: „nem tartott soká és ez a maga gyártotta hitelpénz (értsd: a bankjegy) lett az az érme, amellyel... az államnak kölcsönöket nyújtott és amellyel az állam számlájára az államadósság kamatait kifizette".260 A Habsburg-állam az Osztrák Nemzeti Banktól egyre több kölcsönt vett igénybe; 1841-ben már 126 millió forinttal tartozott közvetlenül a banknak.27 0 „..лг államadósság felhalmozásának nincs csalhatatlanabb fokmérője, mint e bankok részvényeinek fokozatos emelkedése.. ."271 Az Osztrák Nemzeti Bank részvényeinek ára kibocsátáskor kb. 600 forint volt, tőzsdei árfolyama azonban már az 1820. évben 600 forint fölé emelkedett 1825-ben az 1200 forintot meghaladta, 1840-ben pedig már az eredeti értéknek háromszorosán is felül volt. 1840-ben pl. a bank 18,4% osztalékot fizetett.272 — Az Osztrák Nemzeti Bank által kibocsátott bankjegyek Magyarországon is forgalomba kerültek ée a bank által nyújtott államkölcsönök nem kis mén teltben a magyar dolgozók rovására hizlalták az osztrák tőkéseket. А XIX. század első felében a korhadi feudális abszolút állam hivatalnokokkal, kémekkel, katonákkal és zsandárokkal való fenntartása horribilis költségekkel járt.273 A növekvő kölcsönszükségletet az Osztrák Nemzeti Bank és a vele szorosan együttműködő belföldi és külföldi bankházak elégítették ki. Így a monarchia, a folyton növekvő államadósság révén, pénzügyileg néhány bankember kezébe került, „kik mint a cápák, tülekednek minden új kölcsönért az állam hajója körül, hogy a nékik odadobott aranyzsákmányt elnyeljék."27 4 ,,A pénzvilág a legnagyobb előzékenységet tanúsította az udvari kamara elnöke iránt, készségesen fordultak be ezek az urak a Himmelpfort-Gasse-ba, hogy üzletek után érdeklődjenek."27 6 A Hope et Сотр., Baring et Сотр., Gebr. Bethman, Parish et Сотр., Arnstein et Eskeles, Fries et Comp,, Geyhmüller et Сотр., Sina et Сотр., s elsősorban a Rotschildbankház 1818 és 1847 között számtalan alkalommal — eleinte igen súlyos, később enyhébb feltételek mellett — összesen több mint 700 millió forintra rúgó kölcsönt nyújtottak vagy közvetítettek az osztrák kormánynak.27 ' A nagy előzékenységnek, a 40-es évek viszonylag enyhébb feltételekkel nyújtott kölîC6 Jirkovsky Sándor: Az osztrák-magyar monarchia jegybankjának története Bp., 1944. 6. lik. 267 A töke. I. 816. 268 Jirkovsky: i. m. 7. 269 A tőke. 1. 816. 270 Jirkovsky: i. m. 18. 271 A tőke. I. 816. 272 Jirkovsky: i. m. 17—18. 273 Mód: i. m. 1,10. 271 Id. Mód- u. o. 275 Beer: Finanzen... 159. 276 Beer: Finanzen... 108—130, 406—411. — V. ö. Fischer: i. m. 28.
