Századok – 1949

SZTÁLIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY 2:J „Az állam a társadalomnak ellenséges osztályokra való szakadása alapján azért keletkezett, hogy kordában tartsa a kizsákmányolt többséget a kizsákmányoló kisebbség érdekében. Az állam hatalmi eszközei főképpen a hadseregben, a büntető szervekben, a kémszolgálatban, a börtönökben összpontosultak. Két alapvető funkció jellemzi az állam tevékenységét: a belső (fő) feladat — kordában tartani a kizsákmányolt többséget, és a külső (nem fő) feladat — kiterjeszteni az államnak, az állam uralkodó osztályának területét más államok területének rovására, vaigy megvédeni saját államának területét más államok támadásai ellen. Így volt ez a rabszolgatársadalomban és a feudalizmusban. Így van ez a kapitalizmusban."2

1 Országunkban a kapitalizmus megdöntésével együtt a burzsoázia államgépezetét is szétvertük. A megdöntött állam helyébe felállították az új, proletár szocialista államot. „Ebből azonban egyáltalában nem következik az, — írja J. V. Sztálin, — hogy az új proletárállamban nem maradhat meg, a. proletárállam szükségleteihez képest megváltozott formá.bian, a régi állam némely funkciója. Még kevésbbé következik ebből az, hogy a mi szocialista) államunk formáinak változatlanul meg kell maradniok, hogy a mi államunk kezdetben fennállott funkcióinak teljességükben meg kell maradniok ezentúl is. A valóságban a mi államunk formái, országunk fejlődésétől és a külső viszcnyok változásaitól függően, változnak és változni fognak."22 De tekinitet nélkül az állam formáinak változására, a lényege változatlan marad: ez a proletariátus diktatúrája, amely felváltotta a polgári államot. Ez utóbbinak lényege pedig formáinak minden sokfélesége mellett szintén egy, a burzsoázia diktatúrája. A Szovjetúnióban a szocializmus építésekor országunk osztálystruktúrájában gyökeres változások mentek végbe: felszámoltuk a kizsákmányoló osztályokat mind; a munkásosztály, a paraszitság és értelmiség viszonya a megingathatatlan, barátságon alapszik, a gazdasági és politikai ellentétek eltűntek; azonban mindezek a változások, amelyek megerősítették államunkat, nem változtatják meg jellegét: megmaradt a proletárdiktatúra államának. Nem nehéz arról meggyőződnünk, hogy ez a marxi-lenini elmélet továbbfejlesztése. L)e ezzel nem merítettük ki mindazt, amivel J. V. Sztálin hozzájárult az állam elméletéhez. Az elmélet területéről átment a társadalmi élet konkrét jelenségeinek a tanulmányozására, és a Szovjet állam történetéből vett tényekkel bizonyította azt, hogy az Októberi Forradalom időpontjától 1939-ig (Beszámoló a XVIII. Pártkongresszuson a SaK(b)P Központi Bizottságának munkájáról) szocialista államunk fejlődésében két fő fázisom ment keresztiül: 1. Az első korszak az Októberi Forradalomtól a kizsákmányoló osztályok felszámolásáig tartott. Ehhez az államnak meg kellett valósítania az országon belül a megdöntött osztályok elnyomását és megvédenie az országot a külső támadás ellen. 2. A második korszak a kizsákmányoló osztályok felszámolásától a szocialista gazdasági rendszer teljes győzelméig terjed. Az állam ebben a korszakban a szocialista gazdaság szervezetének megvalósítása céljából vállalta a szocialista tulajdon védelmének és a kulturális nevelő munkának a funkció ját. Az állam védelme a külső ellenség ellen természetesen továbbra is megmaradt. Sztálin elvtárs már akkor, azaz 1939-ben a Szovjet állam fejlődésének következő, harmadik szakaszáról is beszélt. A fejlődés nem állhat meg a végigjárt két szakasznál: „Előre tartunk, a kommunizmus felé" és az állam megmarad a kommunizmusban is, „...ha nem semmisül meg a kapitalista környezet, ha nem szűnik meg a kívülről jövő katonai támadások veszedelme.. 51

U. o. 711. L. M U. o. 711. 1.