Századok – 1949
Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. II. 106
AZ eRedeti tőkefelhalmozás magyaRoRszágon 111 De a Habsburgok gyarmatosítási kísérlete лет járt teljes eredménnyel más vonatkozásban sem. A Keleti Társaságnak, a magyarországi marhakereskedelem monopolizálása mellett, másik feladata Ausztria levantei kereskedelmének kiépítése volt a török hódította területeken keresztül. A Társaság levantei kereskedelmi tevékenysége azonban nem váltotta be a hozzáfűzött nagy reményeket. „A Keleti Társaság komoly fejlődéséhez — bármilyen nagy vámkedvezményeket biztosított is számárai az udvar — a Törökországgal való kapcsolatok még nagyon bizonytalanok voltak. Sor került ugyan egy konstantinápolyi telep felállítására és bizonyos szerény levantei kapcsolatok létesítésére, de a Társaság sokat szenvedett a politikai viszonyok súlya alatt... Bármilyen kedvezően alakult fennállásának első éveiben anyagi helyzete a magas tőkebefektetések miatt, csakhamar újabb és újabb nehézségek merültek fel."27 Mit jelent mindez? Azt jelenti, hogy rövidesen világossá vált: mind a magyarországi marhakereskedelem ellenőrzése, mind a levantei osztrák kereskedelem kiépítése csak akkor lesz igazán elérhető, ha a Habsburgok kiküszöbölik a „bizonytalan politikai viszonyokat", vagyis elfoglalják Magyarországot, s ezzel egyben jóval kedvezőbb kiindulási helyzetet biztosítanak Ausztriának a levantei kereskedésre. Erre utal az osztrák történelem legújabb feldolgozása, amikor megállapítj a: „Ebben az időben keletkeztek mindenütt az első... gyarmati vállakózások, a Társaságok ... Azok az országok, amelyek nem rendelkeztek gyarmatokkal, a szomszédságukban keresték azokat, például az addig a törökök által megszállt területen."2* — Ha tehát annak idején, a XVI. század első felében, a nemzetközi helyzet a Habsburgokat meglehetősen érdektelenné tette a magyarországi török előrenyomulás tekintetében, addig most, a XVII. század utolsó évtizedeiben, minden tényező — külpolitikai helyzetük és államuk belső nehézségei egyaránt —> arra adtak ösztönzést, hogy a törököt Magyarországról kiszorítsák és ezen a területen, ill. ezen a területen keresztül építsék ki „gyarmati rendszerüket". S az alkalom nem is váratott magára sokáig. Amikor a hanyatló török hatalom utolsó hódító erőfeszítése 1683-ban Bécs sikertelen ostromával összeomlott és a támadásba lendülő császári seregek szinte ellenállás nélkül foglaltak el jelentékeny magyarországi területeket, teljesen nyilvánvalóvá vált a török birodalom gyengesége és kedvező alkalom kínálkozott a török visszaszorítására, Magyarország — s esetleg balkáni területek — meghódítására. Csak meg kellett ragadni a kínálkozó alkalmat, csak meg kellett szervezni a nagyarányú hódító-gyarmatosító vállalkozást, az „egyetemes keresztény gondolat", a török elleni „szent háború" palástjába öltöztetve. Ezt a szerepet, a hadivállalkozás szervezőjének és finanszírozójának szerepét, a pápa, XI. Ince vállalta magára. XI. Ince, eredeti nevén „Odescalchi Benedek, vagyonos comói ЬаиЫг-családból származott, melynek előtte is már több tagja szolgált volt az egyháznak."20 „Az Odescalchiak családjából való gazdag bankárfi... tán atyjától örökölt bankári passiójával, kezébe vette az elzüllött pápai államháztartás rendezésének ügyét s hévvel karolta fel az ozmán, hatalom megtörésének, visszaszorításának eszméjét. E két, egymástól különben teljesen elütő ügy közt a, pénz képezte az összekötő kapcsot."30 — A nagy vállalkozásban hű segítő társa Buonvisi nuncius, aki 27 Heinrich Srbik: Der staatliche Exporthandel Österreichs von Leopold I. bis Maria Theresia. Wien und Leipzig, 1907. 68—70. 28 Priester: i. m. 24. 29 Fraknói Vilmos: XI. Ince pápa és Magyarország fölszabadítása (!) a török uralom alól. Bp., 1886. 19. 30 Károlyi Árpád: Buda és Pest visszavívása 1686-ban. Bp., 1886. 96. — A pápa nagyszabású járadék-üzleteire 1. u. o. 98.
