Századok – 1949
Lederer Emma: Az egyház szerepe az árpádkori Magyarországon 79
104 lédebeb emma ran kell mondani a híveknek, hogy a hitcikkelyek okát ne kérdezzék; mert a hit oly fölséges, hogy az, ami a hit körébe tartozik, ésszel nem érhető fel. Miért is az a hit nem jár érdemmel, amelyhez az emberi ész nyújt példát."81 A ,.nép oktatása tehát lényegében ebben merült ki. Amennyiben az alsóbb néposztályok fiai abban a szerencsében részesültek, hogy kolostorokba bekerülhettek, ez csak a „conversi", a munkástestvérek formájában történhetett. Ezekről a munkástestvérekről már beszéltünk, most még azt szeretném megemlíteni, hogy ezeknek az oktatására egyáltalán nem került sor. Kalász Elek írja többször idézett munkájában: „Minthogy a testi munka volt legfőbb feladatuk, imádságaik is jóval rövidebbek, egyszerűbbek, mint a szerzetesekéi, mindenekelőtt pedig pusztán szóbeliek, hiszen a munkástestvéreket nem tanították meg sem írni, sem olvasni>, az imádságokat is hallásból tanulták)."8 8 Hogy pedig régi történetíróink a vallási oktatásnak a nép körében való elterjesztését magyarázandó, milyen;, szinte a komikum határát súroló, megállapításokra jutottak, arra jellemző példa, amiről Békefi ír már említett munkájában:" A vallási oktatásra egyes rendkívüli alkalmak is kínálkoztak, így: ha boszorkányra akadnak, a bíráskodási törvény értelmében az egyházhoz vezetik — és átadják a papnak — böjtöltetés és hitbeli oktatás céljából."8 " Meg kell jegyeznünk azt, hogy míg pl. Békefi 1896-ban kifejezetten arról beszél, hogy „népiskolának létezéséről nálunk mit sem tudunk" az általam tárgyalt időszakban, addig 1906-ban arról ír, hogy a „nép gyermekeit leginkább a falusi iskola fogadta be.8 7 Igaz, hogy itt hirtelen átsiklik az Árpádkorról a 16. századra és arról ír, hogy Tubero, mimikájának Bakócz Tamás fiatalságáról szóló részében azt mondja, hogy Magyarországon a legtöbb ember a mezőről kerül az iskolába.8 8 Mondanom sem kell, hogy Tuberónak az az elegáns fordulata, mellyel a magyarok elmaradottságát akarja példázni, amikor azt mondja; „Ez az ember pedig, miként a legtöbb magyar, mezőről keriil a műveltség mezejére", semmiféle falusi iskola létezését, még Tubero korában sem igazolja.8 9 A nép tanítása, a barbárságból való kivezetés legendája, abban ai formában, amelyben történetírásunk feltüntette, azt hiszem teljesen légbőlkapott. Éppen annyira, mint a cisztercieknek Magyarországon való feltűnésével a francia műveltségnek a nép széles köreiben — mint Hómain mondja — elterjesztése. A cisztercieknél virágzott legjobban a munkástestvérek intézménye, itt tehát, azt hiszem, egészen nyilvánvaló, hogy mit kell érteni a „nép széles rétegei" alatt. Természetesen mind gazdasági, mind szellemi téren, az Árpád-kor kezdetén az egyháziak fellépése progresszív. Progresszív, mert a feudális gazdasági rendszer kiépítésében az uralkodóosztály élén járt és elősegítette az osztálytársadalom élesebb körvonalakban való kiformálódását. Mikor azonban a római pápák beavatkoznak a magyar ügyekbe a 12. és 13. század fordulóján és a 13. század első négy évtizedében, ez nagymértékben meggyorsította a királyi hatalom szétesését. Bár önmagában a feudális széttagolódás, a termelőerők adott fejlődési fokán szükségszerű volt, a tatárok fenyegető támadásával szemben csak egy erős államszervezet állhatott volna elleni. Amikor pedig a tatárok Magyarországot megtámadták — mint lát-84 Békefi: i. m. 14. 1. 66 Kalász: i. m. 46. 1. Kiemelés tőlem. L. E. 86 Békefi: i. m. 20. 1. 87 Arpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése 1896. 26. 1. 88 Békefi: i. m. 22. 1. 89 ,,hic enim vir veluti plerique Hungari ex rure ad ludum littferarium orofectus". (Schwandtner Scriptores II. 187. 1.)
