Századok – 1948

1848 centenáriuma a francia történeti irodalomban (Ism.: Lederer Emma) 353

1848 CENTENÁRIUMA A FRANCIA TÖRTÉNETI IRODALOMBAN. A francia történetírás a ,.nagy hagyományok" történetírása. A francia történészek szívesen és gyakran hivatkoztak „hagyományaikra" és szinte visszatérő sztereotip jelszó lett a> „l'histoire traditionelle", a hagyományos történetírás jelszava. Ezek a hagyományok a francia történetírás nagy liberális képviselőinél: Micheletnél, Tocquevillenél veszik eredetüket és továbbélnek a XIX. és XX. század pozitivista történetírásában. A franciák a XIX, században, de még a XX. század elején iá a pozitivizmust úgyszólván hazai filozófiájuknak £s — gondoljunk csak még az 1918-i Petit Laroussera — „а XIX. század legfontosabb filozófiai irányának" tekintették. Ez a francia pozitivista történetírás Fustel de Coulangestól Seigneobosig, d'Aveneltől Lavisseig, Henri Sééig, a belga Henri Pirenneig nagy összefogó munkákat és sok részletmunkát dolgozott ki, a maga hűvös, „tárgyilagos", „racionalista" stílusával tárgyalva meg a francia történetnek, sőt a világ történetének eseményeit is. Ettől a hagyományos történetírástól eltérést jelentett Mathieznek és követőinek a marxizmussal szimpatizáló irányzata, de alapjában véve még a XX. század 20-as, 30-as éveinek történetírói is (Bloch, Halévy, Halphen, Pouthas és a többiek) a „hagyományos" történetírás folytatóinak vallották magukat, 1848 forradalmának centenáriuma az egész francia történetírást megmozgatta. A francia „forradalmi hagyományok" és a francia történetírás „hagyományai" egyaránt arra késztették a franciákat, hogy 1848 százéves fordulóját kellő ünnepélyességgel és kellő számú történeti munkával ünnepeljék meg. összeült a nagy centenáris konr gresszus, Párizsba gyűjtve Európa legtöbb, 1848 forradalma által érintett országának történettudósait, hogy ennek a forradalomnak „korszerű" kiértékelését végrehajtsák, egyúttal pedig népszerű kiadványok tömege, igényes és kevésbbé igényes történeti munkák íródtak ugyanennek a feladatnak a megoldása céljábóL Összegyűjtöttek minden, elsősorban a francia 1848-as forradalomra vonatkozó adatot, külön könyvben publikálták még a legjelentéktelenebb kortársaknak a forradalomra vonatkozó' nyilatkozatait is,1

nagy albumokban közölték a 48-as forradalom műemlékeinek és irodalmi dokumentumainak gyűjteményét.® Ez a nagy lendület, egy forradalmi korszak új és helyes kiértékelésének kísérlete, arra kell. hogy irányítsa a figyelmünket, hová fejlődött a francia történetírás 1948-ig, mit tanult 1941 eseményeiből, 1 Jacques Suffel: 1848 La Révolution racontée par ceux qui l'ont vue. 3 1848. Le livre de la Révolution. 23