Századok – 1948
Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon I. 19
42 Г. ZSIGMOND PÁJj amely többnyire együttjárt a szántóföldeknek legelőkké való változtatásával, a XV. században kezdődik és a XVI. században továbbfolytatódik." „A törvényhozás megrémült ettől az átalakulástól. Még nem állott a civilizációnak azon a fokán, ahol a „wealth of the nationazaz a tőkeképződés, a kíméletlen kizsákmányolás és a nagy tömegek elszegényedése az állami bölcseség utolsó szava." „ ... akkoriban ez a folyamat erőszakos egyéni cselekedetek formájában ment végbe s a törvényhozás százötven éven át hiába küzdött ez ellen."112 A községi tulajdon ősi intézmény volt Magyarországon is. Tagányi mutatta ki híres tanulmányában, hogy „mindig régibb és régibb korba menvén vissza: a földközösséget hazánknak mindig nagyobb és nagyobb területén látjuk elterjedve... annak még a XIII. század elején az egész országban általánosan elterjedve kellett lennie".11 3 A rendelkezésre álló adatok világosan mutatják, hogy „a magyar falusi földközösség egyenes utódja, továbbfejlődött alakja volt, a földművelő termelőmód alapján, a korábbi nemzetségi földközösségnek, amint az utóbbi a pásztorélet alapján a vadászhorda földközösségének".11 4 És ez az ősi intézmény valóban „a hűbériség takarója alatt" élt tovább, amennyiben az egykor az egész társadalomra kiterjedő közösség leszorult a feudális kizsákmányolás alatt álló dolgozóosztályba.11 5 Meddig maradt fenn Magyarországon a falusi földközösség „a hűbériség takarója alatt"? A rendelkezésre álló bőséges adatok116 arra vallanak, hogy a falu határának közös birtoklása a XVIII. század első évtizedeiben még Magyarország sok vidékén dívott és a földek újrafelosztásának megszűnése, a földközösség bomlása csak a XVIII. század folyamán haladt előre. A szerzők általában a népesség szaporodásával magyarázzák „az egyéni birtokviszonyok . .. kifejlését",117 és kiemelik, hogy „a földközösség bomlását a föld megszűkülésével, a határokban rendelkezésre álló föld egyre korlátozottabb mennyiségével kell megmagyaráznunk".11 8 A Gyula A tőke. I. 783, 777. "» MGtSz 1894. 229. 114 Molnár Erik: A magvar társadalom története az őskortól az Árpádkorig. Bp., 1949. 237—238. 115 A földközösség továbbélésének jelentőségén persze mit sem változtat, ha a török hódoltság alá. került területeken esetleg nem mutatható ki a falusi fölclközösség kontinuitása és ez csak a török kiűzése után éledt fel újra. Ezt azokkal szemben kell hangoztatni, akik „sajátos színezetűnek" tartják Tagányi fejtegetését, mert az „világosan mutatja annak az elméletnek a hatását, emely a földtulajdon ősi formáját a közös birtoklásban látta és belőle... vezette le a magántulajdont." Wellmann Imre: A gödöllői Grassalkovich-uradaloui gazdálkodása. Bp., 1933. 56. 116 Tagányi: i. m. 202. kk.; Acsády Ignác: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. Bp., 1896. passim; Reizner János: Szeged története. Szeged, 1900. III. 425.; stb. 117 Reizner: i. m. III. 425—428. 118 Szabó István: Tanulmányok... 277.
