Századok – 1948

„Száz esztendős a Kommunista Párt Kiáltványa” (Ism.: Nemes Dezső) 372

378 ismertetések termelési válságok marcangolják s a burzsoázia pusztító háborúk felé sodorja a népeket. Napjainkban azonban a burzsoázia drágán fizeti meg az imperialista háborús kalandokat. Az első világháború odavezetett, hogy az imperializmus világrendszere megromlott és a szovjetek országai kiszakadtak a kapitalista világból; a második világháború eredménye pedig a közép- és keleteurópai államok elszakadása a kapitalizmus rendszerétől. Rámutat a szerző a világ kél tábora, egyrészről a demokrácia és a béke, másrészről az új háborúra törő imperialista reakció tábora közötti harcra s e harcban a Szovjetúnió és a kommunisták vezetőszerepére. A haladó erők élén azok állnak, akik legáldozatkészebben küzdenek a demokráciáért és a szocializmusért, akiket a Kommunista Kiáltvány nagy eszméi lelkesítenek és fegyvereznek fel a küzdelemre. Kuusinen cikke bevezetésében utal arra, hogy az utópisták számára a munkásosztály csupán szenvedő osztály volt, amely számára általános részvétet kerestek. A Kommunista Kiáltványban látta meg a munkásosztály először a maga igazi arculatát és jelentőségét, mint cselekvő osztály, mini harcosok osztálya, mint forradalmi osztály. Részletesen taglalja a Kiáltvány óriási jelentőségű hatását napjainkban is, a nemzetközi munkásmozgalomban. A Kiáltvány leleplezte az akkori burzsoá- és egyéb álszocialistákat s akkori bírálatának éles fegyverével leplezi a mai Atlee-ket és Blumokat, úgyszintén a forradalom és a kommunizmus egyéb ellenségeit is. A marxizmust támadták immár egy évszázadon keresztül polgári közgazdászok, katolikus jezsuiták, szocialista revizionisták, s a marxizmus „védelmének" látszatával a centrista opportunisták. Az élet folyása megmutatta és egyre határozottabban mutatja, hogy az osztályharc a polgári társadalomban abban az irányban és ahhoz a célhoz halad, amelyet a Kiáltvány mutatott meg. A szerző futólagosan rámutat arra, hogy a Kiáltvány megjelenése óta mennyire megnőtt azon objektív feltételek érettségi foka, mely a nemzetközi proletariátus győzelméhez szükséges. Ha száz év előtt a kapitalizmus pályája még felfelé ívelt, félévszázada ez a pálya már lefelé megy. Akkor a kapitalizmus leigázhatta még az egész földet, — 1917-ben azonban kettészakadt és létrejött az imperializmus rendszerével szemben a szocialista rendszer. Az imperialisták minden kísérlete három évtizeden keresztül, hogy a szovjetállamot megsemmisítsék vagy megerősödését megakadályozzák — kudarcot vallott. A Szovjetúnió a világ legerősebb hatalmává vált és példaképe az egész nemzetközi proletariátusnak. Az imperialista rendszertől elszakadtak a népi demokratikus államok is. A három erősen felfegyverzett fasiszta nagyhatalmat a második világháború folyamán szétverték. Ugyanekkor az egész világon megnövekedett a munkásosztály szervezett harcképessége. A tőkés kizsákmányolás ellen harcoló proletariátus már nem egyedül áll szemben a burzsoáziával; szövetségeseket talált a parasztság és a többi dolgozó rétegben. Hatalmas szövetségese továbbá az imperializmus ellen folyó nemzeti felszabadítási harc a gyarmatokon és a függő helyzetben lévő országokban. Megvan a lehetősége annak, hogy a reakciós burzsoázia elleni harcban a népek nemzeti szuverénitásáért folyó küzdelemben ez a proletariátus széles demokratikus antiimperialista táborra támaszkodjon. A szerző nyomatékosan aláhúzza a kommunista pártok szerepét s a munkásosztály forradalmi egységéért folyó harc döntő fontosságát a kapitalista országokban, ahol a jobboldali szocialista árulók a munkásság harci egységét kettészakították. Mert az imperialisták hatalma nemcsak a nyers erőszakon nyugszik, hanem támaszkodik a munkásosztályon belül lévő reformista ügynökségére is. Végül a szerző utal arra, hogy az imperializmus, mint megsebzett vadállat, mind a bel- mind a külpolitikában kalandori provokációkkal kísérletezik. Vak örjöngésében és kalandori törekvésében az imperialista rendszer egész belső tarthatatlansága nyilvánul meg. A történelem megmutatta, hogy a legaggresszívebb imperializmus éppen őrült dühöngésével gyorsítja meg saját bukását.