Századok – 1948
1848 centenáriuma a francia történeti irodalomban (Ism.: Lederer Emma) 353
362 ismertetések Még Dautry is meghátrál a végső konklúziók levonása elől és — mint láttuk — pozitív eredményeket vél felfedezni a polgári demokrácia vívmányainak mai értékelésében. Ezekkel a nagyobbszabású és igényesebb történeti munkákkal szemben igen jelentős kezdeményezés az a nagyszámú népszerű kiadvány, amely — igen érdekes módon — a hivatalos egyetemi könyvkiadó, a „Presses Universitaires de France"-nak kiadásában jelent meg, holott a könyvek' szerzői közt alig szerepel nyilvános egyetemi tanár. E kis tanulmányoknak célja 48 forradalmi hagyományainak új kiértékelése és főképen ezeknek népszerűsítése. A kiadványok nyilvánvalóan ai nagyközönség számára íródtak és felölelik a politikai és társadalmi történet minden epizódját a forradalom szereplőinek életrajzát. Szemben a nagy történeti munkákkal, a kongresszuson elhangzott előadásokkal, ezeknek a kis tanulmányoknak jelentős része helyes történetszemlélettel ítéli meg és értékeli ki a 48-as forradalmat, Természetesen ez a kiértékelés nem egyöntetű, szemlélete nem egységes. Bár a haladó szempont majd mindegyiknél nyilvánvaló, egyikmásik túlzott „objektivitással", némelyik pedig erős francia sovinizmussal nyúl tárgyához. Nem lehet célunk ia kis tanulmányok — számuk igen nagy — mindegyikének a megbírál ása, itt elsősorban a pozitív szempontból számbajövőkrő-l .szeretnénk, megemlékezni, Elsősorban meg kell emlékeznünk E. Tersen tanulmányáról: Le gouvernement provisoire et l'Europe". Ebben T. Lamartine ú- n. békepolitikájával, az ideiglenes kormány külpolitikájával foglalkozik. Rendkívül érdekes és heilyes Tersennek erről a békepolitikáról alkotott ítélete. Felveti u- i. azt a kérdést, hogy szemben a régebbi és újabb történetírásnak Lamartinet dicsőítő felfogásával, amely szerint pl. , Lamartine megmentette Franciaországot egy veszedelmes kalandtól" (Seignobos) vagy „Lamartine intenciói megfeleltek Franciaország ...érdekeinek" (Paul Henry), valóban kiket ée kit szolgált La,martinénak ez a békepolitikája. A választ pedig aként adja meg, hogy ..elsősorban az európai monarchiáknak tett szolgálatot Márciustól kezdve, a forradalmak forgószele által megrázva, politikai struktúrájukban, sőt mint a Habsburg-birodalom, létükben is fenyegettetve, ezeknek számára minden haladék értékes volt."22 Rámutat T. arra, hogy 1848-ban Franciaország elkerülte a cárizmussal való összeütközést, azon az áron, hogy nem támogatta a magyar szabadságharcot, s ezt Lamartine érdemének tudják be. Később azonban reakciós körülmények között, III. Napoleon által felidézve, ez a konfliktus mégis bekövetkezett. Rámutat arra, hogy a franciák 1848-ban félelemből nem támogatták a német demokratákat, ezeknek leverése után azonban a reakciós erőknek éppen I'ranciaország kárára és ellenére sikerült a német egységet megteremteniük s. i. t. Igen szép Jean Bruhat tanulmánya 1848 februári napjairól (Les journées de février 1848), amelyben rámutat arra, hogy 1848-ban naiv módon azt képzelték -.Az osztályharc csoda 22 Elle a profité surtout aux monarchies européennes. Secouées, à partir de mars par le vent furieux des révolutions, menacées dans leur structure politique et parfois (c'est le cas de l'Empire des Habsbourg) dans leur existence même, le moindre délai ïeur était précieux. (Tersen i. m. 73. 1.)
