Századok – 1948
Gerőné Fazekas Erzsébet: Az 1849-es és 1868-as nemzetiségi törvény összehasonlítása a történelem haladó erőinek szempontjából 283
310 tterőné fazekas erzsébet jenek. „Az összes nemzetek burzsoáziái — írja Lenin —, így Ausztriában és Oroszországban, a ,nemzeti kultúra' jelszava alatt ténylegesen a munkások megosztását viszik keresztül, a demokrácia meggyöngítését és a feudálisokkal üzleteket kötnek a népjogok és a népszabadságok eladására."4 2 Lenin és Sztálin művei nem egyszer hívják fel a figyelmet arra, hogy „nemzeti békére" van szükség, éppen azért, hogy az osztályharc kibontakozzék, ezzel szemben a burzsoázia „osztálybékét" hirdeti a nemzeti egység ürügye alatt. Éppen a nemzeti béke miatt fontos a nemzetek egyenjogúságát és önrendelkezésüket, az elszakadás jogát is beleértve, elismerni, a nemzetiségek nyelvének szabad fejlődése pedig egyenesen érdeke a proletariátusnak. „Egyetlen demokrata és még inkább egyetlen marxista sem fogja tagadni — írja Lenin — a nyelvek egyenjogúságát1 , avagy annak a szükségét, hogy anyanyelven polemizáljanak a ,hazai' burzsoáziával és propagáljanak a ,hazai' parasztság és kispolgárság előtt antiklerikális és burzsoáellenes eszméket."4 3 Sztálin pedig ezzel a kérdéssel kapcsolatban, „Marxizmus és a nemzeti kérdés" c. munkájában következőket mondja: „A mozgásszabadság korlátozása, választójogtól való megfosztás, a nyelv kiszorítása, iskolák megszüntetése és hasonló repressziók nem kevesebb, sőt nagyobb mértékben érintik a proletariátust, mint a burzsoáziát. Ilyen helyzet csak fékezheti az elnyomott! nemzetek proletariátusa szellemi erőinek a fejlődését".4 4 A magyar uralkodóosztály egész elnyomó politikájára a nemzetiségi elnyomatás törvényeinek fentemlített rendszerében, természetesen az 1868-as LXIV. tc. a legjellemzőbb. A kiegyezés alapján a magyar uralkodóosztály szabad kezet kapott úgy a magyar parasztság, és már születőben lévő munkásosztály, mint! pedig a nemzetiségek dolgozó tömegeinek kizsákmányolására és politikai elnyomatására általában, a nemzetiségek elnyomatására pedig különösen. „Ez különleges tiszta osztrák szisztéma — mondja Sztálin —, kikülönítenek néhány nemzetiségeti és kiváltságokat adnak neki, hogy azután elbánjanak a többiekkel"..4 5 Az osztrák kézből kapott kiváltságokra támaszkodott már a magyar uralkodóosztály, mikor 1868-ban az országgyűlés befejezte a nemzetiségi kérdés vitáját'. Ez év november 24-i nagy beszédben Deák Ferenc kijelentette, hogy: „Magyarországban egy politikai nemzet létezik, az egységes oszthatatlan magyar nemzet, amelynek a hon minden polgára, bármily nemzetiségekhez tartozzék, egyenjogú tlagja".4 6 Ennek az „egyenjogúságnak" a hirdetése a magyar« U. o. 135. old. 43 и. o. 137. old. 44 Sztálin összes művei, oroszul, I. köt., 308. old. 45 Sztálin összes művei, oroszul, V. köt., 255. old. 4e Idézi: „Háborús felelősség", 1929 április—július, I. vol. no. 4—5. 383—85. old. (idézet az 1865—68. országgyűlés naplójából, II. köt. CCCXXIII.).
