Századok – 1948

Gerőné Fazekas Erzsébet: Az 1849-es és 1868-as nemzetiségi törvény összehasonlítása a történelem haladó erőinek szempontjából 283

az 1849-es és 1868-as nemzetiségi törvény 291 Következő levelében rendkívüli éleslátással jegyzi meg, hogy Magyarország jövője sajátságosan alakul majd a nemzetiségi kérdés miatt: „Azt hiszem, hogy a jövőben a pártok itt nemzetiségek szerint alakulnak meg, ami ennek az országnak sajátos jelleget ad. Nem osztályharc lesz, hanem az egyes nemzetek harca egymással, míg a konföderációhoz el nem érkeznek, bár kétes, vájjon egyáltalán lehetséges-e ez. Nagyon is elterjedtek már azok a vágyak, melyek a románokat és a szlávokat a török birodalomban élő testvéreik felé hajtják, hogy velük együtt teremtsék meg nemzeti egységüket. Ámde mind szellemi, mind anyagi téren semmi ugrásszerűen nem történhet. A nemzeteknek előbb közösen kellene kivívniok felszabadulásukat, s azután foglalkozni a maguk részleges felszabadulásával."6 A marxizmus-leninizmus a" nemzetiségi kérdés megoldását azért is tartja döntő fontosságúnak a munkásosztály szempontjából, mert az osztályok szétválását egyazon nemzeten belül, az osztályharc megvívását a nemzeti és nemzetiségi burzsoáziával szemben az egész proletáriátus részéről, — a közös nemzetiségi sérelmek, vagy az uralkodó nemzet burzsoáziája által közös érdekként feltüntetett nemzeti szuppremácia, hihetetlenül megnehezítik. Balcescu, a következetes demokrata igen világosan látott! bele a jövőbe. A kiegyezés utáni Magyarországon az uralkodó osztály a nemzetiségi kérdés napirenden tartásával, a nemzetiségi kisebbségek elnyomásával igyekezett a magyar dolgozó tömegek figyelmét az osztályharc kérdéséről elterelni, s bennük azt a hitet kelteni, hogy vele nemzeti érdekközösségben vannak a nemzetiségekkel szemben. A történelem által felvetett két utat Balcescu felismerte. Ez volt az egyik lehetőség (és sajnos ez valósult meg). De Balcescu meglátta a történelem által nyújtott legkedvezőbb perspektívát is: közösen kivívott felszabadulás után önálló nemzeti államok keletkezése, amelyek egymással azután önszántukból szövetségre lépnek. Ezt pedig, éppen a nemzeti és nemzetiségi kérdés megoldásával független nemzeti államok keretében, ahol a termelőerők gyors fejlődésével az ipari proletáriátus megszületik s a proletár nemzetköziség eszméjének kifejlődése a burzsoá nacionalizmusnak gátat vet, megkönnyílhette volna a proletár forradalmak elkövetkező időszakában. Végeredményben Balcescu állásfoglalásának megvalósulásából, a következetesen véghezvitt polgári demokratikus forradalomból a proletariátus osztályharcának kedvező feltételei születhettek volna. Ez pedig a nemzetek haladó erőinek együttműködéséhez vezet. A szövetkezés gondolata a szabadságharcos Magyarország és a független Romániáért küzdő román nép között már-már testet öltött a felállítandó román légió ügyének előrehaladásával. Balcescu ismét Debrecenből ír június 22-én J. Ghicának s elmondja, hogy a légióra » U. o. 181. oldal. Bälcescu levele J. Ghicához. Pest, 1849. jún. 6, 19*