Századok – 1948
Vörös Károly: A választójog kérdése a bányavidékeken 1848-ban 266
276 i. tótii zoltán románok már áprilisban követeltek és Murgu később valóban ígért,63 de teljesítése soha komolyan számításba nem jöhetett. A cári diplomácia természetesen sietett ezt a lehetőséget katonai lépései igazolására felhasználni. Amikor a iaçi osztrák konzul jelentette, hogy az orosz sereg július 6-án átlépte a Prutot, Batthyány Esterházy útján újabb, írásbeli felvilágosítást kért Medemtől az ügy felől (július 15) .e4 Esterházy óvatosan nem közvetlenül, hanem az osztrák külügyminiszteren keresztül tett az utasításnak eleget. Pulszky külügyi államtitkár azután közölte a kormánnyal Medem bizalmas válaszát, mely az orosz-osztrák-magyar közös érdeket hangsúlyozta ki a Havaselvén közben június 23-án hatalomra került forradalmi kormány „pánromán" terveivel szemben. Az egyesült független Románia ugyanis csak Törökország és Ausztria integritásának rovására létesülhet. Az orosz lépés mindenek előtt magyar érdek — érvel az orosz követ Esterházyhoz intézett kísérőlevelében. „Az ország, mely legelső sorban kívánhat magának szerencsét, az — kedves hercegem — az ön Magyarországa, melynek ebben az időben annyi belső zavarral kell megküzdenie. Számára fontos dolog biztosítottnak látni azon szomszédos tartományok nyugalmát, melyeket ugyanazon eredetű népesség lakja, mint Délmagyarország egy részét. Nekünk ugyanazon megvédeni való érdekeink vannak. Egyesítsük hát erőfeszítéseinket, hogy erőnktől telhetően megelőzzünk mindent, ami felbátoríthatná a rossz szenvedélyeket és még inkább bonyolítaná az általános helyzetet.. .6 5 Nesselrode orosz külügyminiszter július 31-ről keltezett híres manifesztuma hasonló módon indokolta meg a román fejedelemségek ellen tett katonai lépéseket Európa színe előtt.66 így használta ki a cári diplomácia Ausztria konzervativizmusát és a magyar kormány területi integritást védő magatartását a magyar-román összefogás akadályozására. 5. Magyar külképviselet terve a román fejedelemségekben. A függetlenségre törekvő magyar kormányt Medem orosz követ „megnyugtatása" egy esetleges intervenció kérdésében a dolog természetéből kifolyólag nem hogy elriasztotta volna, sőt inkább megerősítette a magyar-román szabadság közös érdekének tudatában. A külön magyar külképviseletek kérdése Délkelet-Európában mindinkább előtérbe toluló követelmény lett, felállításuk azután júniusban minisztertanácsilag határozatba is ment. A körvonalak még májusban kialakultak, Szemere e hó 28-án Szöllősy Nagy Ferencnek adott utasításaiban jelzi, hogy a kormány 63 Anuí 1848. II. 614. Hasonlóról már 1840-ben is szó esett! G. Bogctun-Duicä: Eftimie Murgu. Bucure^ti 1937. 102. el OL Kül. ein. 608 : 1848. OHB 561 : 1848. eu Anul 1Ш. II. 609—14.
