Századok – 1948

Vörös Károly: A választójog kérdése a bányavidékeken 1848-ban 266

a magyar-somán szövetség kérdése 1848-ban 267 abszolutizmus elleni egységfront kiépíthetésének. A nemzetiség elnyomja a szabadság vágyát és egyfelől megakadályozza a népek haladó összefogását, másfelől a feudális abszolutizmus prédájául dobja oda őket. Ezen a téren a magyar és a román államférfiak — mutatis mutandis — nem sok jogos szemrehányást tehettek egymásnak. 3. Szemere Bertalan szerepe. A magyar-román szövetségi terv történetének első fázisa a román kezdeményezés jegyében zajlott le. Ennek az az oka, hogy a magyar forradalom jellegzetesen belpolitikai vonalon, helyeseb­ben a monarchia keretei közt, eleve kiépített háttér nélkül bonyo­lódott le. A feladat mindenek előtt az osztrák gyarmati kizsákmá­nyolás megszüntetése, illetve a nemzeti függetlenség kivívása volt gazdasági és politikai téren egyaránt, amit a forradalmárok a nem­zeti erők latbavetésével igyekeztek elérni. A mozgalom nemzetközi kihatásaira való komolyabb figyelem, a nemzetközi erők szö­vetségbe vonásának gondolata a márciustól májusig terjedő időszakban inkább csak nyugatra tekintett. Csak amikor az udvar kétszínű, színlelt és kényszerű visszavonulása teljes világossággal taktikai játéknak bizonyult, ismerte fel a magyar forradalom a keleten lakó, egyérdekű nemzetek összefogásának hatalmas fontos­ságát. A magyarországi nemzetiségek leszakadása a magyar forra­dalomról és a forradalomnak kezdettől fogva nyilvánvaló elszige­teltsége az osztrák és a cári hatalom blokádja által — azután nap­nál világosabban felfedte a nemzetközi háttér megteremtésének sorsdöntő szükségességét. A magyaroknál ez idő után a szövetség iránti érdeklődés fokozódik, a románoknál csökken. Ennek az az oka, hogy a havaselvei forradalom mindinkább jobbfelé tolódott el. Ennélfogva a kezdeményezés lassankint a magyar részre megy át. A magyar-román szövetség gondolata a forradalom külpolitikájá­nak mindvégig határozott elvi sarkpontja. A magyar-román barátság politikája a magyar kormány szá­mára kétágú kérdés volt. Egyfelől államközi viszonylatban Magyar­ország és Havaselve érdekeit érintette, másfelől a magyarországi románságra, mint nemzetiségre vonatkozott. Amennyire kardinális követelménynek tekintette a magyar politika a terület sértetlensé­gének elvét, annyira világosan látta a határokon innen és túl élő román nemzetiség népi egységét és szoros összefüggését politikai szempontból is. A területi integritás megőrzése és a dákoromán havaselvei románsággal való összefüggés ellentmondását a személyi állampolgári jogoknak a magyarországi és erdélyi románokra való kiterjesztésében remélte feloldhatni. A feladat tehát kettős volt: meg­nyerni a magyarországi románságot és szövetségre lépni a fejedelem­ségi románokkal. Az erdélyi románok kielégítése nagymértékben előfeltétele volt a magyar-román szövetségnek. A kormány május havától kezdve foglalkozik komolyabb formában a magyarországi

Next

/
Oldalképek
Tartalom