Századok – 1948
Arató Endre: A szlovák nemzeti mozgalom a forradalom előtt (1845–48) 208
a szlovák nemzeti mozgalom a forradalom előtt /29 A Szlovák polgárság fentebb megrajzolt küzdelme a parasztság társadalmi bázisát felhasználva: osztályharc. A szlovák polgárság azonban nemcsak osztályharcot folytatott a magyar középnemességgel, hanem vele polgári ellentéte is volt. A szlovák polgárság a szlovák nemzet vezetőosztálya kívánt lenni. Ez nem jelentette egy független Szlovákia megteremtésére irányuló célkitűzést, csupán autonómiát a magyar állam keretében. Ezt mutatják az összes követelések és benyújtott petíciók 1848 tavaszán.5 4 E kettős ellentét legtöbbször szorosan együvétartozik és alig választható szét. Hogy az ellentétnek meg van ez a két összetevője, az azzal magyarázható, hogy a szlovák társadalom szervesen együtt élt a magyarral. Ebből az következett, hogy polgári osztálya osztályharcot vívott a magyar nemességgel. (Ezt az osztályharcot egyébként erőteljesen kiélezte a nemzeti különbség.) Hogy önálló nemzetként kívánt élni a szlovákság, az pedig magával hozta a polgári, nemzeti ellentétet. A szlovák polgárság céljainak elérése érdekében mozgósítani kívánja az egész szlovák társadalmat, ezért nemzeti öntudatot olt a szlovákságba. Itt az ideje — írja a Slovenskje Národn je Novini — hogy gondoskodjunk önmagunkról, mint nemzetről, mint közösségről. „.. .ha az összesség győz, mindnyájan győzünk, ha az öszszesség boldogabb lesz, mindnyájan boldogok leszünk, ha a nemzet felemelkedik, mindnyájan felemelkedünk ... eddig, mint egyes emberekről tudtunk egymásról, de mint nemzetről nem, amely közösségbe mindnyájan tartozunk." „Nyomorult az a nemzet, amelynek tagjai nem segítik előre a közös ügyet, egyesült erővel."55 A nemzeti közösség kialakításának fontos eszközei voltak az egyesületek. Egyesületeken kívül szórakozások, bálok, színielőadások, különböző ünnepélyek álltak a nemzeti öntudatosítás szolgálatában.5 6 A Slovenskje Národnje Noviniban Mikulás Ferjencik ír a társadalmi, közösségi életről. Nem az egyének dicsősége a fontos, hanem a nemzeté, a közösségé. „A társadalmi közösségi élet, az együttérzés, a baráti kapcsolat, a szeretet, az egységes célkitűzések melegágya. Az egyesülés az igazi élet törvénye és szüksége", „az emberi boldogság alapja". Aki nem ismeri a közösségi életet, az nem ismeri az önfeláldozást sem. A szlovákok nem szeretik a társadalmi életet. Eddig úgy éltek, mint egyének, egyik a másikat nem ismerte, de a világ sem ismerte a szlovákokat. Közös fellépés nélkül nincs felemelkedés. Már a szlovákok is — folytatja tovább Ferjencik — kezdik megteremteni a társadalmi élet alapját. A társadalmi élet elősegítésének legmegfelelőbb eszközeiként jelöli meg 54 1. Liptószentmiklósi március 28-i követeléseket (SNN. 1848 275., sz. breznói petíció SNN. 1848 V. 10. 286. sz.; árvái petíció SNN. 1848 237. sz. 55 Slovo ku krajanom slovenskím SNN. 1846 45—46.. Slovo verejnosti (P. Hosfinskí) SNN. 1846 IMI—124. 56 Kwëty 1845 48. sz.; a szlovák társadalmi élet kialakítására irányuló törekvésekről Rapant i m. I. 1. 162—164 о
