Századok – 1948
Arató Endre: A szlovák nemzeti mozgalom a forradalom előtt (1845–48) 208
a szlovák nemzeti mozgalom a forradalom előtt 223 reked."4 0 Ezen a ponton a szlovák polgárság azonos álláspontot képvisel a magyar liberális középnemességgel. Ezt több alkalommal kifejezésre is juttatja a Pesti Hirlap a Slovenskje Národnje Novinit bíráló cikkeiben. „Ezután a tót újság főcikkei közt egy nevezetes tünemény (114—115) következik, mely eddigi irányát vagy megcáfolni, vagy megváltoztatni akarja s több korszerű eszmék fejtegetésével foglalkozik. Mi, akik minden javulásnak baráti és pártolói vagyunk, csak örvendeni tudunk a tót újság ezen megtérésének." Itt „megtérés"-ről azért beszél a cikkíró, mert már hónapok óta elkeseredett vitákat folytattak egymással, persze nemzeti és nyelvi kérdésekben. Azonos felfogásukat egy alkalommal a Pesti Hirlap a közös munka jó alapjának tartotta. „A pozsonyi tót lap írói okosabban cselekszenek, ha azon káros nemzetgazdasági viszonyok megszüntetésére velünk kezetfogva közremunkálnak és a népet ekép valódilag emelni törekszenek.41 Ezek az azonos célkitűzések érthetőek, hisz azonos jelenségről van szó, bár két különböző formában: polgári nacionalizmusról. A szlovák polgárság tehát meglátja a parasztság súlyos helyzetét, felismeri fontosságát a nemzet életében és segíteni is akar rajta. Mindezek ellenére megtartja a törvényes keretéket. A parasztság felszabadítása érdekében forradalmi eszközöket nem akarnak igénybe venni. Erre csak 1848 tavaszán és nyarán kerül sor. A parasztság gazdasági felemelésével szorosan összefügg a parasztság szellemi felemelése. Ez a célkitűzés is szorosan kapcsolódik a polgári nemzetállam felépítéséhez. A parasztság lényeges része a nemzetnek, fejletlen, szüksége van arra, hogy öntudatra ébredjen, fontos tehát, hogy a szlovák polgársághoz tartozó értelmiségi réteg figyelmét a népre irányítsa és „cserébe a nép fizikai munkájáért" művelje az elmaradt szlovák népet. Ilyen okoskodással jut el a szlovák polgárság a népiskolák fontosságáig, amelyek igen rossz állapotban vannak ebben az időben. Világosan látják az iskolák hiányosságait: keveset járnak a gyerekek az iskolába, mert szükség van rájuk otthon, nincsenek tankönyvek, nem megfelelőek a tantárgyak sem, stb. A nép szellemi felemelése céljából szervezik a „vasárnapi iskolákat" is, melyek a felnőttek számára pótolnák a népiskola hiányait, és az iparosok szakműveltségét szélesítenék. A népoktatás felemelését szolgálták a tanítóegyesületek is és a pedagógia és iskolaszervezeti kérdések gyakori taglalása a Slovenskje Národnje Novini hasábjain. Az oktatásnak természetesen anyanyelven kell folynia, hisz a parasztság csak anyanyelvén ért és beszél. A szlovák polgárság tehát meg akar ja teremteni a szlovák népoktatást: egyre terebélyesedik a szlovák pedagógiai irodalom. «• Pohladi II. SNN. 1846 60—62.; 64—66. 41 A két idézet Pesti Hirlap, 1846 745. és 728. sz. — PH. SNN. vitái: PH. 626—SNN. 63.; PH. 639—SNN. 79.; PH. 692—SNN. 97. Mindkét újság 1846-os évfolyamában.
