Századok – 1948
Arató Endre: A szlovák nemzeti mozgalom a forradalom előtt (1845–48) 208
214 arató endre mincas és negyvenes évek szlovák mozgalmaiban is dominált ez az irodalmi jellegű polgári nacionalizmus. Megindulnak azonban már a politikai harcok is, elsősorban az evangélikus egyház keretén belül, ahol nagyfokú magyarosítás folyt. A magyar középnemesség tudniillik, amely a polgári magyar nemzetállam vezető harcosa volt és ennek az államnak megteremtéséért politikai harcot is folytatott, a nemzetiségek beolvasztására törekedett. A szlovák nemzeti mozgalom egy kicsit „megkésett", ezt kívánta behozni, a magyar pedig ennek rovására a magyar polgári állam megvalósítására törekedett. Ez az ellentét két osztály ellentéte: a magyar középnemességé és a szlovák polgárságé. Ez a két, egyébként polgári célkitűzésekért harcoló osztály ellentétét kimélyíti és fokozza az osztályharc. Ez az osztályharc az uralkodó középnemesség és a szlovák polgárság között áll fenn és éppúgy, mint a polgári ellentét, kéli különböző nemzet ellentéteként jelentkezik. A két mozgalom, illetőleg a két mozgalmat vezető osztály közötti ellentétnek két összetevője van, amely mindig együttesen jelenik meg és egymástól el nem választható: a polgári ellentét és az osztályharc. A szlovák mozgalomban mutatkozó döntő kulturális szín nemcsak a szlovák polgárság gyengeségére, fejletlen gazdasági és társadalmi helyzetére mutat, hanem arra is, hogy elfordul a „közvetlen politikai tömegcselekvéstől",1 4 megelégszik a nemzeti kultúra fejlesztésével, nem szervezei meg a tömegeket a szlovák mozgalom céljainak megvalósítására. A szlovák mozgalomnak ez az első fázisa a XVIII. század vége és a XIX. század eleje. (Bernolák, Fándli, Palkovic, Tablic, a különböző kulturális társaságok stb.) Fokozatosan belevegyül azután a szlovák mozgalomba a politikai küzdelem is, de a döntő eszköz — és a küzdelem területe — a kulturális élet. A húszas és harmincas években már észrevehető, hogy a szlovák mozgalom társadalmi bázist keres. Es a szlovák mozgalomnak ebben a második fázisában a szlovák polgárságot az osztrák birodalom fejlettebb szláv népei polgári osztályának (főképen a cseh polgárságnak) tartozékaként foghatjuk fel, illetőleg a szlovák polgárság társadalmi bázisát! a szláv népek polgári osztályaiban kell keresnünk. Ezt a kapcsolatot bizonyítja a pánszlávizmus* ideológiája.15 Nem véletlen az, hogy épp a gazdasági és társadalmi fejlődésben leginkább elmaradt szláv nép vezető osztálya a szlovák pol-14 Révai József: Kölcsey Ferenc 12. o. 15 Ezt az ideológiát a történelem, nyelvészet és irodalom területein Safarik és Kollár dolgozták ki. E szerint a szláv népek egy nemzet, illetőleg nép, különböző törzsei önálló irodalommal, önálló kultúrával. Irodalmuk és kultúrájuk segítségével e törzseket szoros kapcsolatba kell hozni. Az egykorú levelezésekben persze igen gyakran találkozunk a pánszláv gondolattal. V. ö. Húrban levele (ismeretlenhez) 1842. jan. 31. Archív Matice Slovenskej Turc. Sv. Martin (Szlovák Matica Levéltára, A. M. S.) 425. sz. alatt. A pozsonyi líceum hallgatói a szláv kölcsönösség ápolására utazási társaságot is alapítanak. V. ö. Hodiía-hagyaték 944/41. Archív Mesta Bratislavy (Pozsony városi Levéltár, A. M. В.).
