Századok – 1948
Arató Endre: A szlovák nemzeti mozgalom a forradalom előtt (1845–48) 208
212 arató endre lemondani csakúgy minden további nélkül tulajdonunkról és rendi előjogainkról..." „Mit érdekel engem a magyarizmus — mondja egy másik —, ha most már a néptől a nyelv Jekintetében sem különbözhetem. Hiszen az arisztokrácia és magyarizmus szinonim fogalmak, legalább is a mi szlovák alsó néprétegeink számára. Nagyon elszámította magát az ostobán buzgolkodó Kossuth, ha nálunk ilyen körülmények között nemzeti érzésre számít. Az átkozott magyarizmusért mi mindent megtettünk és ezt kaptuk szolgálatunk jutalmául." A szlovák mozgalomhoz tehát nemesség nem csatlakozik. A középnemességet osztályérdekei teljesen szembeállítják a szlovák mozgalommal, a kisnemesség pedig ingadozik, hol szlováknak, hol magyarnak vallja magát, a szerint, ahogy ezt osztályérdekei megkívánják. Vessünk egy pillantást a szlovák polgárságra. Itt természetesen nyugati értelemben vett polgárságról nem beszélhetünk. A nagyobb magyarországi városok, német, zsidó vagy magyar polgárságát sem hasonlíthatjuk a szlovák polgársághoz. A szlovák polgársággal kapcsolatban csak polgárosodó rétegekről beszélhetünk. Ezek azonban a polgárság funkcióit töltik be, ők a támaszai a szlovák polgári nemzeti mozgalomnak. Kiket számíthatunk tehát e polgári osztályba? Ide tartoznak a szlovák falu és város polgárosodó gazdái, bérlői, molnárai, vendéglősei, egyéb iparosai és kereskedői. Nem utolsó sorban ehhez az osztályhoz tartoznak az értelmiségiek, papok és tanítók, akik e fejletlen polgári osztály érdekeinek megfogalmazói. Daniel Lichard Domová Pokladnica 10 című kalendáriuma, amely szlovák polgári nemzeti érdekekért harcol, közli a kalendárium alapító-előfizetőinek névsorát foglalkozásukkal együtt. A több mint ezer név hű tükrét adja ezeknek a polgárosodó rétegeknek. Az előfizetők nagy többsége értelmiségi (pap, tanár, tanító, tisztviselő). De mellettük szép számmal találunk iparosokat (vendéglős, mészáros, asztalos, csizmadiamester stb.). Számuk kb. 50. Gazdák, bérlők és molnárok neveivel is találkozunk. Számuk meghaladja a húszat. Gyakran jelentkezik a nevek mellett a polgár megjelölés. Hogy ez a megjelölés a fentiekhez hasonló polgárosodó réteget takar, bizonyítja többek között az, hogy viszonylag nagyobb városok lakosait jelöli így a kalendárium. Beszterce, Selmec, Breznófcánya, Rózsahegy Szakolca, Privigye, Hibbe stb. városok polgárairól van szó. Körülbelül 150 ilyen polgár megjelölésű névvel találkozunk. A kereskedők száma e névsorban meghaladja a 30 főt. A fejletlen gazdasági és társadalmi viszonyok magyarázzák a szlovák polgárságnak fenti összetételét. A polgárság összetétele pedig megérteti velünk a szlovák polgári nemzeti mozgalom hiányosságait és azt, hogy a gyarmatosító osztrák hatalomra támaszkodva szállt szembe az egyébként haladó szlovák polgári nemzeti 10 Domová Pokladnica kalendár na rok prjestupní 1848 ... Skalica.
