Századok – 1948
Volgin V.: A „Kommunista Kiáltvány” százéves évfordulójára 191
a „kommunista kiáltvány" százéves évfordulójára 205 sadalmat megteremtő proletariátus világtörténelmi, forradalmi szerepének elmélete."9 „A Kommunista Kiáltvány" elméleti alapjait kitűnően jellemezte Sztálin. „Ezen elmélet szerint — mondja .Anarchizmus vagy szocializmus' című munkájában — a társadalmi élet fejlődését teljesen a termelőerők fejlődése határozza meg. Hogy a földesúri-jobbágy rendszerre a burzsoá rendszer következett, annak oka az vol, hogy a termelőerők fejlődése elkerülhetetlenné tette a burzsoá rendszer létrejöttét. Továbbá: hogy a mai burzsoá rendszert föltétlenül a szocialista rendszer követi, ez azért van, mert a mai termelőerők fejlettsége ezt követeli. Ezért történelmileg szükségszerű a kapitalizmus bukása és a szocializmus megvalósulása."10 A tudományos kommunizmus fejlődése természetesen nem zárul le a „Kommunista Kiáltvány'-nyal. Marx és Engels további munkásságuk során még sok kiegészítő és kiigazító jellegű változtatást eszközöltek a kommunista elméleten. Pl. „az uralkodó osztállyá szerveződő proletariátus" helyett a pontosabb „a proletariátus diktatúrája" kifejezést vezették be, az államhatalomnak a proletariátus által való meghódításáról szóló résznél pedig pótlólag rámutattak arra, hogy a proletariátusnak feltétlenül szét kell törnie a polgárság régi államgépezetét. A marxizmus gazdasági elmélete a saját korára nézve kimerítő megalapozást nyert a „Tőké"-ben. A tudományos kommunizmus filozófiájának megalapozásához nagyban hozzájárult Engels „Anti-Dührig" és „A természet dialektikája" című müve. A tudományos kommunizmus tételeit Lenin és Sztálin fejlesztették tovább s alkalmazták az imperializmus és a proletárforradalmak korára. Lenin alkotta meg az imperializmus elméletét, ő és Sztálin tisztázták a párt vezető szerepét a proletárforradalomban, a proletariátus és parasztság viszonyát a forradalmi harc és szocialista építés különböző korszakaiban, s a szocializmus győzelmének lehetőségét egy országban. Sztálin a kommunizmus felépítésének útjairól, a kapitalista környezetben lévő szocialista ország államhatalmáról szóló tanításával, stb. tette gazdagabbá a tudományos kommunizmus elméletét. De mindaz, amit Marx, Engels, Lenin és Sztálin újólag tettek hozzá a tudományos kommunizmus elméletéhez, nem áll semmiféle ellentmondásban „A Kommunista Kiáltvány" alaptételeivel. E tételek máig sem inogtak meg, s ma is mutatják a proletárok millióinak történelmi harcuk útját. „E kicsiny könyvecske egész kötetekkel felér: szelleme ma is élteti és mozgatja a civilizált világ szervezett és harcos proletariátusát."11 E szavak, amelyeket Lenin több mint 50 évvel ezelőtt írt le, mind a mai napig nem vesztették érvényükből. „A Kommunista Kiáltvány" sorsa a legszorosabban összefügg a proletariátus forradalmi mozgalmának sorsával. Az 1848-as forradalom előestéjén tették közzé. A benne formát öltött tudományos 9 V, I. Lenin Munkái (oroszul) XVIII. köt. 6. o. 10 I. V. Sztálin Munkái (oroszul) I. köt. 352—353. o. Moszkva, 1946. 11 V. I. Lenin Munkái (oroszul) VI. köt. 413. o.
