Századok – 1948
Ember Győző: A Honvédelmi Bizottmány 150
a választójog kérdése a bányavidéken 1848-ban 189 vény szelleme ellenére — jogigényeitől régi megyeileg4 4 elmozdíttatott, s így tettleg követválasztási jogától 500 polgár."45 A vármegye tehát ragaszkodott a régi járási beosztáshoz. Ha u. i. a szavazóhely Köviben van, a dobsinaiak nem tudnak ott teljes számban megjelenni s így a vidék parasztjainak könnyebben befolyásolható szavazataival meg lehet választani a nemesség jelöltjét. Ha azonban a szavazóhely Dobsina lenne, oda meg a parasztok nem mennének be mind s többségük tudata a dobsinai kispolgárokat esetleg önálló jelölt állítására és megválasztására biztatná. S a jelölt megválasztása ilyen körülmények között nem is lenne kétséges. A másik sokkal furfangosabb megoldást éppen a legexponáltabb helyzetű Selmecbánya patrícius polgárai találták ki. Ezek, hogy a számukra esetleg veszedelmessé válható tisztviselőket és jobbmódú bányaaltiszteket és tiszteket, kiknek fizetése elérte a cenzusban megszabott évi 100 forintot, kizárták a választásból, a központi választmányban április 4-én nagy vitát rendeztek. E viták „abbali világos tanúságot adják, hogy a törvényben kifejezett tőke jövedelem alatt a közálladalmi tisztek fizetése is — melyek minden tőke kamatjainál biztosabbak, — mint biztos és állandó egyéni jövedelem érthetők, és ennélfogva ugyanis a tisztek mint követválasztók befogadhatok." A határozat végrehajtását azonban a belügyminisztérium jóváhagyásától akarták függővé tenni, de mivel sejthették, hogy ez a bányatisztek javára fog dönteni, a minisztériumot csak május 30-án kérdezték meg kenetes szavak kíséretében terjesztve fel határozatukat. Hozzátették, hogy „minthogy a követválasztásra máris június hó 19ke ki van tűzve" sürgős választást várnak. Nyilván nagyon jól tudták, hogy a válasz nem jöhet meg idejére, minthogy maga a jelentés is csak június 9-én ért fel Pestre. Innen a miniszter jóváhagyását 18-án expediálták.4 6 De a választást 19-én lebonvolítják, mégpedig — a választói összeírások tanúsága szerint úgy, hogy az eredetileg oda felvett 100 forint fizetésű bányatiszteket és altiszteket a névsorból szép sorban kitörölték.4 7 A dolog esetleges ódiumát pedig így a belügyminiszterre háríthatták. Hasonló eset fordulhatott elő Nagybányán is, de erről csak a minisztérium egyik leirata maradt ránk. „Mivel a bányaérdekek kitűnő figyelmet és támogatást igényelnek, és az 1848 : V. t. cz. a követválasztási képességet szélesebb alapra fekteti, azon bányászok kik állandó keresetük vagy pedig keresetük és fekvő birtokuk után összevéve 100 41 Jellemző a dobsinaiak jóhiszeműségére, mellyel a március előtti és utáni megyét megkülönböztették s most a szerintük „új" megye „régi megyei" eljárásán csodálkoznak. 45 O. Lt. BüM. 1848., 3460. sz. 46 O. Lt. BüM. 1848., 3422. sz. 47 O. Lt. BiiM. 1848., orsz 2 kútf. 159. sz.
