Századok – 1948
Ember Győző: A Honvédelmi Bizottmány 150
180 vörös károly mint sem földbirtokból, sem tőkéből nem eredő biztos jövedelem választási kellékül az 5. t. cz. 2. § c) betűje szerint nem szolgálhat; — és miután általában a ministeri rendeletben az 1848. 5. t. cz. 2. §-ának a) és c) pontjai az azokban meg nem említett bányahelyek és álladalmi tisztek érdekében magyaráztatnak; — nem csak alkotmányos jogunknak sőt mulaszthatlan kötelességünknek ismerjük nyíltan mondani ki azon meggyőződésünket, hogy mivel a törvény magyarázata alkotmányos elvek szerint a minister köréhez nem tartozhatik, hanem egyedül csak a törvényhozást illeti, a fölhitt rendelet akkor, midőn a kiilömben világos törvény magyarázatába ereszkedett a ministeri hatóságon, melly a hozott törvényeket tekintve — ezeknek szigorú végrehajtásában határozódik, túlterjeszkedett; — minek ellenében ezennel ünnepélyes óvást teszünk."31 Ilyen körülmények között került sor végre június 24-én délelőtt 10 órakor Krassó vármegye országgyűlési követeinek megválasztására. A nemesség a bányavidékiekkel szemben a parasztokat igyekezett kijátszani, akiket könnyebben kezelhetőknek tiartott. A parasztság túlnyomó részében román, kis részében szerb volt. A nemességnek a megyében most uralomra jutott liberálisabb szárnya úgy gondolta, hogy ezeknek megnyerésére a megfelelő embert Murgu Euthim liberális ügyvéd személyében találta meg, aki a régi ellenzék hívei közé tartozott, a magyar-román megbékélést hirdette s akit 48 márciusa ugyanúgy mint Táncsicsot, politikai okokból. — parasztok lázítása miatti — börtönben talált.32 A nemesség Murgu rendkívüli népszerűségén keresztül akarta megnyergelni a román parasztokat. Számításában azonban keservesen csalódott. Murgu valóban mindenhol a magyar-román megbékélést hirdette választóinak, de ez számára nem a statusquo feltétlen elfogadását jelentette. A Lúgoson június végén tartott népgyűlésen a románok számára nyelvi és vallási engedményeket is 31 O. Lt. BiiM. 1848., országi. 2. kútf. 328. sz. 32 Murgu politikájáról igen szemléletes, bár természetesen erősen elfogult, képet ad Jakabffy Kristóf krassói alispán a belügyminiszterhez intézett jelentéseiben: „...világosan oda látszott irányozni minden törekvésit, hogy a nép alsóbb osztályaiban minél számosb összeköttetést és barátokat szerezzen, és e tekintetben sok ügysséget fejlett ki, népszerűsége napról-napra nőtt;... e férfiú kerülte a neveltebb osztálynak, a nem oláhoknak iársaságát, kerülte a város népesebb utcáit, de naponta fogadta a falusi nép küldötteit..." — Mikor azonban Murgu 48 tavaszán Pestről megjön, ő is kénytelen elismerni politikájának megváltozását: ,.a ... népnek beszédet tartott, figyelmeztetve azt, hogy a szabadságot biztosító törvények a magyar nemesség lovagias küzdelmének gyümölcse, elő adta tovább, és hosszasan fejtegetve, miszerint az oláh népnek csak a magyarral szövetségben van jövendője, hogy tehát mint testvéreknek egy úton kell járniok. lia a közös ellenség által eltiporlaltni nem akarnak." Deák: i. m. 75—76., 80. 1. — O. Lt. BiiM. 1848. Elnöki iratok. 273., 434. sz.
