Századok – 1948

Ember Győző: A Honvédelmi Bizottmány 150

a választójog kérdése a bányavidéken 1848-ban 171$ Ráadásul mivel — a kamarai igazgatás következtében — nem volt önálló városi tanácsuk, úrbéres jellegűnek minősítette őket és ezzel kizárta a választójog gyakorlásából a bányavidék értelmisége és kispolgárai közül azokat is, akik városi mértékkel megütötték volna a cenzust. (Városban u. i. kisebb föld mellett, nagyobb értékű ház is elég volt a választóképességhez, míg az úrbéres helységekben n.igyobb földbirtokot követeltek. Ilyennel a bányavidék értelmisége és kispolgársága nem rendelkezett.) És végül felhasználta a választási törvénynek azt a rendelkezését, mely az évi 100 forint jövedelmet csak akkor ismeri el választóképesség alapjául, ha az földbirtokból vagy tőkepénzből származik, így megtagadták a választójogot a bányatisztviselőktől, mint akik évi jövedelmüket nem a fent megjelölt forrásokból, hanem fizetés formájában nyerik. A megye törekvései veszélyt jelentettek a bányaigazgatóságra is, mert a választókerületi beosztás a bányavidék széttagolásával precedenst szolgáltathatott a kerület közigazgatási különállásának megszüntetésére is. Ezért a bányaigazgatóság ebben a kérdésben a bányatisztek — kispolgárok oldalára állt. A támadást a megye indítja meg: június elején a vármegye központi választmánya az alábbi határozatot hozta: „12ik szám. Felvétetett e' megyében létező bánya és kincstári tisztviselőknek, úgy mint bányamunkásoknak folyamodványa, melyben megemlítvén, miképp tudják, hogy vannak, kik a követválasztásról szolló törvényt akként magyarázzák, hogy a statustisztviselők és bányászok, mint illyenek, választói képességgel nem bírnak, — előterjesztetik, hogy a választói képesség mindenekfölött az értelmiség, ezt pedig a tisztviselőktől megtagadni nem lehet; — másik képesség a 100 ftnyi biztos jövedelem, de a tisztviselő fizetése biztosabb jövedelem, mint a kézművesé; és azon körülmény, hogy a törvény parancsolja, miszerint a képességet adó 100 ftnyi jövedelem a tőke után vétessék, az állítást nem gyengíti, mert a tőke leheti anyagi és szellemi; és ezen utóbbi az elsőnél sokkal becsesebb; — és ebben sokkal nagyobb a biztosíték a szabadságra nézve, mint a kézművesben, vagy abban, kinek egy negyedteleknél semmi egyébb vagyona nincs. A függetlenség eszméjére térve át, előadják, hogy a kormányi tisztviselőket nem függetleneknek mondani nem lehet, mert a függetlenség szellemi tulajdon, és a lélek bilincsek között is tud szabad lenni, és ha a nyugpénzes független, és választó, ugyan ezt el kell mondani a tisztviselőről is, mert közöttük külömbség nincs. — Végre azok véleményét, kik állítják, hogy a bányász munkások, habár házzal bírnak is, azért mert sem királyi városban, sem rendezett tanáccsal ellátott községben, sem úrbéri helyen nem laknak, nem választók, — szűkkeblűnek és rosszakaratúnak mond-