Századok – 1948
Andics Erzsébet: Elnöki megnyitó 1
14 ANDICS ERZSÉBET „Az egymást követő történelmi állapotok csak múló fokok az emberi társadalom végnélküli fejlődésmenetében alulról felfelé. Minden fok szükséges, tehát jogosult arra az időre és azok között a feltételek között, melyek előidézték, de korhadttá és jogosulatlanná válik, mihelyt az alakulat saját méhében lassanként új, magasabb feltételek keletkeznek."2 7 A marxisták materialista történelemszemlélete ellen talán leggyakrabban felhozottl vád, hogy „pártoskodó", „pártszempontjai vannak" és ezért nem elég objektív. Lenin, aki munkáiban zseniálisan alkalmazta a történelmi materializmust, már egy félévszázaddal ezelőtt megfelelt a „pártszerüség" vádjára, amikor azt írta: „Egyetlen élő ember sem képes arra, hogy ne lépjen egyik, vagy másik osztály álláspontjára, ha megértette kölcsönös viszonyukat, hogy ne örüljön az adott osztály sikereinek, hogy ne keseredjen el kudarcai miatt, ne háborodjon fel azokon, akik ellenségei ennek az osztálynak.2 8 Azok illetnek bennünket, magyar marxista történészeket az osztályelfogultság vádjával, akiket levéltári kutatásaikban és adatgyűjtéseikben a legrosszabb értelemben vett osztályszempontok vezettek, tudniillik az a törekvés, hogy mindenáron elhallgassák azokat az okmányokat és tényeket, amelyek neves arisztokrata családjainkra, nagy méltóságokat betöltő főpapjainkra bármilyen tekintetben kellemetlen fényt vetettek volna: azok, akik évszázadok multán is dühös rágalmakkal illetik a magyar történelem összes haladó alakjait, Dózsától és Martinovichtól kezdve az 1848/49-es baloldal és az 1918/19-es forradalmak vezetőiig. „Okmányhamisítóknak ' és „szédelgőknek" nevezi a „Magyar Történelem", a magyar parasztság szervezőit 1848-ban, „szellemi és fizikai bölléreknek"2 9 titulálja Károlyi Árpád Batthány Lajos főbenjáró pőréről szóló munkájában a 48/49-beli baloldali elemeket, akiknek „garázdálkodásáról", úgyszintén a forradalmi klubok „őrjöngéseiről" olyan hangon ír, amely nem mutat nagy tudományos „pártatlanságra". Az elnyomó és kizsákmányoló osztályok képviselőinek szellemi módszereihez tartozik, hogy tagadják az osztályokat és önmagukat osztályfelettinek igyekeznek vallani. Nekünk marxistáknak semmi okunk eltitkolni, hogy bennünket igenis pártszempontok, azaz osztályszempontok vezetnek abban az értelemben, hogy tudományos kutatásainkban is a felszabadulásért harcoló munkásosztály, a dolgozó nép küzdelmeinek előbbrevitelét tartjuk szem előtt. De ebből nem következik, hogy a történetírás nem lehet objektív (hogy a történelem, ahogy Szabó Dezső kifejezte magát — líra), még kevésbbé, hogy a marxista történelemszemlélet szubjektív 27 Engels: L. Feuerbach... lit. о. 28 Lenin művei II. к. 335. о. (oroszul). 29 Ugyan nem Petőfi Sándorra gondolt-e, akinek az apja mészáros volt? Lenin művei. I. k. 81. o.
