Századok – 1948
Spira György: Parasztságunk és az első magyar polgári forradalom nemesi vezetése 101
parasztságunk és a forradalom vezetése 147 A békepárti urak azonban tudják, mit cselekednek, mikor összeszűrik a levet azokkal a társaikkal, akik már szeptemberben átállottak az ellenforradalom oldalára. Azérti bocsátják áruba hazájukat, mert közös ellenségük, parasztságunk ellen keresnek közöttük szövetségeseket. Időszerű-e még a forradalom során oly sokat áldozott, oly sok vért veszített parasztságunktól való félelmük? Most időszerű csak igazán! Szegénységünk, látva a forradalom tavaszi győzelmeit, úgy érzi, hogy végre elérheti, amiérti harcolt. Mindenekelőtt az elmenekült hazaárulók vagyonát foglalják el parasztjaink, azokét a hazaárulókét, akiknek birtokát elsősorban követelte számukra Táncsics. Barabás Péter rendőri biztos jelenti áprilisban Monor és Üllő vidékéről, hogy „találkoznak ít olj Birtokok kiknek a tulajdonosaji Pesten vágynák19 9 — és a nép mind hazaárulónak tekintenek mind hogy van is belőle valami igaz est a népnek és a katonasságnak egyes tagjaji nemkűlömbem Cselédeji joszágajit kit magoknak kit gazdájiknak szét hordani kesztek ugy mint Báró Nyári kinek Pilissen van birtoka kit bizonyít az egész helysség hogy haza áruló... [így!!!]"200 Az urak nevében válaszol nekik a népnek egy méltóképen csak Vas Gerebenhez fogható „barátja", Atácli Vilmos: „Nagy megbotránkozással hallom és olvasom az újságokban ds, hogy némelly polgártársaink elfeledkezve mindenről, mihelyt az ellenség vidékükből kiemelé lábát, azonnal hozzá láttak a legalábbvaló rabláshoz. És még kit rabolnak meg? magyart és magyart! öltözetük, különbsége miatt. — — Tán azt mondá valaki nektek, hogy azon föld, mellyre sovárgva pillogattok, egy hazaárulóé, a ki azért elvesztette azt. Honnan tudjátok, hogy hazaáruló, kinek birtoka után ásítoztok? Avagy ki hatalmazott föl benneteket, hogy bíráskodjatok? — És ha azon föld, mellyre kezeiteket tevétek, hazaáruló birtoka volt volna is, — mi jognál fogva lett a tiétek? Ki irta meg azt a törvényt, vagy ki látta, ki hallotta, hogy a hazának jószága közharács, hogy azé, a ki előbb éri? Senki nem tud felmutatni illyen törvényt. Hanem igenis van törvény arra, hogy a hazaáruló javai a statust, az országot illetik. Vagy tán ti vagytok az ország, a kik annak egy zugját lakjátok? Majd ehhez szólni fog a 15 millió főből álló nemzet kormánya. Az meg fogja mondani, hogy a mi az egész nemzeté, az egyeseké nem lehet. És a mi az ország tulajdona, azt egyes embernek magához vonni annyi, mint egyenes hazaárulás."2 ®1 Zselléreinket azonban nem ijeszti meg Atádi úrék fenyegető zése, nekimennek azok a zár alá vett koronauradalmaknak is. Illyés Dániel, az óbudai uradalom egyik gazdatisztje így siránkozik május végén: ,,A' vég pontig kénszeritve, kénytelenitetek panaszt emelni Pest megyében kebelezett Pilis-Szántói helység bírósága, és általjá-199 Pest akkor még nem szabadult fel. 200 OL OHB 1849 : 5585. 201 Atádi Vilmos: Ne nvulj a máséhoz. NB 1849 jún. 3. 20. sz. 311— 313. 1. 10*
