Századok – 1948
Spira György: Parasztságunk és az első magyar polgári forradalom nemesi vezetése 101
parasztságunk és a forradalom vezetése 145 „Midőn az oMyan nagy birtokuak —• írja — erősen ragaszkodnak ahhoz, hogy a föld is tulajdon, s hogy e tulajdon szent és sérthetlen. s abbul csak egy talpalatnyit sem engednek el, de a höl csak lehet, még mindennemű csalárd fogások által, sőt egyenes erőszakkal is fogla'Igatnak el a községekéiből, a hol mit lehet: ez iszonyú véres kitörését a forradalomnak fogja majd egykor maga után vonni. Mert a népszám mind inkább szaporodik, s mindig több több lesz a földönfutó (proletarius), kiknek annyi helyök, földrészök sem lesz, mennyin árva fejőket lehajthatnák, annál kevésbé annyi helyök, mellyen munkálkodhatnának s élelmöket beszerezhetnék; s kiváit midőn azon meggyőződésre is fejlődnek, miszerint tudni fogják, hogy a földnek valamelly darab része éppen olly kévéssé lehet valakinek kizárólagos tulajdona, mint a levegőnek egy része: akkor mondom, ha a birtokban levők makacson ragaszkodnak állítólagos földtulajdoni jogaikhoz, olly irtóztatóan' fog a forradalom kitörni, hogy annak csak hallatára is elborzad az emberi sziv." „Nagy birtokú polgártársaink... rettenetesen csalódnafoA- azt hivén, hogy a szegény sorsuak ezrei azért vitték életüket áldozatul, hogy ti otthon lepseljetek (tisztelet becsület a kivételeknek) s midőn a szent harcz bevégezve lesz, nektek napszámban robotoljanak az általok önkényleg megszabandott csekély napdijért. mellyen alig száraz kenyerüket vásárolhatják meg; s nektek napszámoskodjanak azon helyekért, mellyen munkáik gyümölcsébül élni természeti joguk van." Miután pedig lefestette az egykor kirobbanható parasztforradalom veszélyét, sietve közli Táncsics azt is, hogyan lehetne elkerülni a forradalmat: „Hogy erős rázkodások a státusalkotványt alapjában meg ne ingassák, a rázkodásnak okait kell elhárítani; és ez nálunk csak két módon történhetik meg; vagy úgy, hogy minden szorgalmas munkás il'lő jutalmát, bérét vegye fáradságának, mit aztán természetesen azoknak kell viselniök, kik a sokaság élelmi módjának alapját, a földet kezökhöz ragadták, tehát a birtokosok; vagy úgy, hogy azon földbirtokok, miket magok nem győznek, s nem is akarnak saját gyönge tenyerökkel beínunkálni, kiknek kezén vannak, de azok bemunkálásáért üllő dijt sem adnak: tőlük elfoglaltatnak." S azután gyorsan hozzáteszi : „Természetesen ennek törvényhozásilag kell megtörténnie; s azért nem tartom fölöslegesnek újra megemlíteni, hogy én mindig csak törvény által kívánom életbe léptettetni, a mit jónak tartok."m Táncsics tehát felismeri, mit kell tenni a forradalom fejlődésének adott szakaszában, követeli a földosztást és a forradalmi diktatúrát, de követeléseinek teljesítését a földbirtokosoktól, a forradalom árulóitól várja, azoktól, akik ellenében kellene kiharcolni e követelések teljesítését. Táncsicsnál az elvi szilárdságot nem egészíti ki taktikai okosság.19 2 Mi ennek az oka? Táncsics maga írja: nem hiszi, hogy szava a Munkások Újságának legyilkolása után eljut a parasztokig.19 3 De ezen túlmenőleg Táncsics minden 191 U. o. 50, 73. 1. A kiemelések tőlem — S. Gy. 192 A kérdés ilyen föltevésére: Révai 1011 1. 193 Táncsics, Forradalom 74. 3. 10
