Századok – 1948
Spira György: Parasztságunk és az első magyar polgári forradalom nemesi vezetése 101
parasztságunk és a forradalom vezetése 135 a parasztokat, ennek feltétele pedig az, hogy eltöröljenek minden feudális szolgáltatást és földet osszanak. Ha győzni akarnak: földet kell osztaniok, — ha viszont el akarják kerülni a földosztást: vereséget fognak szenvedni. Uraink számára mindkét megoldás éppen elég rossz. Mit tesznek ebben az ellentmondásos helyzetben? Egyfelől minden eszközzel igyekeznek megakadályozni a feudális viszonyok gyökeres felszámolását, a földosztást, másfelől reménykednek abban, hogy az ellenforradalom nem fog nemzeti függetlenségünk ellen támadni. Egyebet semmit. Földosztásra még azok sem gondolnak közülük, akik nem leplezik el önmaguk előtt az ellenforradalom támadásának veszélyét. S az ellenforradalom szeptemberben, összeszedvén erejét, megindítja nyílt támadását hazánk függetlensége ellen. Az ellentmondás végletekig kiéleződik: a nemességnek most döntenie kell. Még mielőtt azonban a nemesség parasztságunktól féltében meghódolhatna az ellenforradalom előtt, dönt helyette a pesti nép. Szeptember 28-án a Pestre küldött királyi biztost, Lamberg Ferenc tábornagy urat a pesti nép méltó helyére juttatja, majd október 8-án a Táncsics által megszervezett154 tömegek kikényszerítik, hogy az országgyűlés a radikális többségű Honvédelmi Bizottmányt teljhatalommal ruházza fel s annak elnökévé Kossuthot válassza. A kocka el van vetve. A nemességnek vállalnia kell a harcot. A nemesség egyik része ugyan nyíltan átáll az ellenség táborába, zöme azonban a pesti plebejus tömegek nyomására balra tolódik.155 S most újra, a márciusinál is nagyobb mértékben megindul a balratolódott nemesség küzdelme a parasztság megnyeréséért. Ez a küzdelem egy tettből és sok agitációból áll. Az egyetlen tett, mint már említettük, a szőlődézsma eltörlése. Fölösleges sokat beszélnünk róla. Nézzük meg inkább, milyen a nemesség őszi agitációs kampányának vonala. Ezt a vonalat legtömörebben egy röplap foglalja össze ilyenképen: „Miért jön Jellasics? Azért jön, hogy az eddig ugy nevezett parasztság az adót és közterheket isimét csak maga viselje. Azért jön, hogy a jobbágyság ismét fizessen dézsmát, tizedet, szolgáljon robotot. Azért jön, hogy ujonezot ismét csak maga a jobbágyság' soraiból fogdosson, és kiküldje idegen országba. Azért jön, hogy a föld' népét megadóztassa, és azt 'katonáinak adja költség' fejében. — Azért jön, hogy elfoglalja az ország fővárosát, és szétverje az országgyűlést, melly most legújabban a szőlödézsniát engedte el a föld népének országszerte. Szóval azért jön, hogy visszavegye minden szabadságunkat és állítsa helyre a régi szolgaságot. A ki akar szolga lenni, az maradjon ülve, tartsa lábát a vasnak, adja át vagyonát a rablónak. 154 Táncsics, Életpályám 256. 1. TM Révai 78—79. 1. "
