Századok – 1948
Spira György: Parasztságunk és az első magyar polgári forradalom nemesi vezetése 101
PARASZTSÁGUNK ÉS A FORRADALOM VEZETÉSE 117 Pest-megye pedig például úgy határoz, hogy már megválasztott községi elöljáróság „a szokásban lévő tisztújítás elérkeztéig — csupán hivatali véttség miatt 's törvényes úton hozandó marasztalás következtében mozdilható el.. ."e 0 Mindszentek napjáig tehát azok a községi elöljárók, akik eddig szolgálták földesuraikat, tovább szolgálhatják — őket... S, hogy mi lesz Mindszentek, a tisztújítás napja után, azt majd meglátjuk. Most nézzük csak, mi történtl Izsákon. A vármegyének május 3-án „Földváry Gábor fö szolgabiro jelenti miképp feljelentetvén nékie: hogy a mult Apr hó 27-én Izsákon Pajer Simon Dubecz János, Boha Nagy Sándor, Szlanka Josef Szabó Mihál Egvedi István és Fábián Josef megyei pusztázó a' vőm házához mentek, s' ott az elöljárók 's jegyző ellen számos vád pontokat felolvasván elhatározták hogy miután a bizodalom irántuk meg sziint a következő vasárnap őket a város házától kiszórják, továbbá hogy c' czél elérésére Csemniczky Lajos felhívására estvénkent gyűléseket tartván a' lakosságot az elöljáróság ellen izgatták 's egyszersmind elhatározták különössen Csemniczky Sándor felhívására hogy ha katonaság megy a faluba annak bélét ki kell hánnyni — tudósító fö szolgabiro ur a helyszínén azonnal meg jelent, 's vizsgállat után a tényt ugy találta mint feljelentve van azon meg jegyzéssel hogy az elöljárók ellen elö adott vádak mind alaptalanok, 's a' fennebb nevezett lázzitokhoz tartozik még fö szolgabiro Madarassy László ur ispánja is. Jelenti továbbá fö szolgabiro ur hogy a vizsgálat, befejezte után, ne hogy ellen szegülés történjék egyebet annál nem tett minthogy Fábián Josef hadnagyot ki a lázzilók főnöke volt a választmány jóvá hagyása reménye alatt hivatalától felfüggesztette."01 Mit tesz mostmár a vármegye? Hallgassuk meg erről egy a főszolgabíró úrtól eltérőleg a nép irányában kedvezően elfogult, vagyis elfogulatlan izsáki polgár beszámolóját: „Az 1848-ik évi 16. t. cz. értelmében május 1-én a megyét képező választmány megalakulásával örökre eltemettük volna a tekintetes karokat és rendeket, még pedig elevenen, s épp azért támadtak fel újra, mivel elevenen temettük el őket. A feltámadt s közbizodalmat nem biró egyénekből kinevezett — vagy akarám mondani megválasztott — megyei bizottmányt — városunkból két fekete lelkű egyén merészkedett jégre vezetni, s a nép érdekeivel ellenkező tevékenységre ébreszteni.62 Ugyanis ezek a nagy tekintetű választmányhoz egy folyamodványt adtak be, telve roppant hazug, rágalmazó vádakkal városunk lakosai ellen, _— hogy t. i. nálunk iszonyú lázadás van, — a tanácsbelieket ki akarják hányni, (igen mivel a nép bizodalmát nem bírják, mert választásuk akkor történt, mikor még a szolgabíró candidált, és a hajdú pálczával mellette proponált) — ...még népgyűlést is mertünk tartani (borzasztó); de még mi több, merészkedtek a lakosok folyamodni, hogy mivel városunk résziről olly egyének neveztettek a választmányba, kik a nép bizalmát legkevésbé sem bírják, soroztatnék azok közé a nép által ajánl-60 1848: XXIV. t.-c., ill. PML KJk 1848:3158. « PML. KJk 1848 : 3192. 62 Mondani sem kell talán, hogy e két „fekete lelkű egyén" egyike éppen az a Szily Adám nevű földesúr, aki március 15-én még félelmében maga hirdette a népnek a szabadságot. (L. 104. 1.)
