Századok – 1947

Ismertetések - Tamás Lajos 354

354 ISMERTETÉSEK a Dunántúlon a szlovák nyelvi hatásnak — egyedül a palatalizáció még nem döntő érve a szlovák eredetnek. — Szemerényi Oszvald nyelvészeti értekezé­sében az ősszláv igeíormák kérdésével foglalkozik. — Kovács F.ndre a szláv irodalmi szimbolizmus kérdéséhez szól hozzá formás, megalapozott tanulmá­nyában. Vodtaképeni tárgya a iszlovák szimbolizmus értékelésének kérdése, azonban nem önmagában szemléli egy nép szellemi életének irodalmi meg­nyilatkozását, hanem a nyelvrokon nagy szlávság irodalmi élete egy részeként. Foglalkozik a „formalista" és „társadalmias" irodalmi műfajok szellemi har­cának kérdésével s közben érdekes, újszerű kitekintést nvujt'a szovjetorosz irodalmi életre. Irodalomesztétikái kritika alá vonja a szlovák irodalomtör­ténetnek a formalizmussal foglalkozó alkotásait s az eredmények hiányát azzal magyarázza, hogy a szlovák irodaloirttörténetírás „antiszociologikus" volt, pedig a társadalmi lényeknek éppen az irodalomban van döntő szerepe. A tár­sadalmi tények és a teremtő egyéniség problémákat megoldó szintézisében látja az eredménnyel járó kutatás további útját. — Radnóti Aladár 1940 őszén végzett ásatásai alapján a magyar régészet legújabb, európai szempontból is felmérhetetlen jelentőségű eredményéről, a zalavári középkori templom fel­tárásáról számol be, röviden, „előzetes jelentésként". A magyar régészek a források alapján már régen gyanították, hogy a Balaton délnyugati csücské­ben, az ősi történelmi múlttal rendelkező keszthelyi környéken valahol r.agvobb középkori egyházi jellegű maradványoknak kell rejtőzniök. A kuta­tások most kezdeti sikert hoztak. A feltárt romok alapja a IX. századi karo­lingkori épílészet nyomát mutatja s egyes részletei a hasonló korú ausztriai építmények stílusára utalnak. Ismételt pusztulások után a templomot a XI., majd a XII—XIV. és XVI. század folyamán újra felépítették. Hazánk területén ez az egyetlen lelet a későrómai kor és a XI. század közti építészet teiriile­térői. — Gyóni Mátyás mintaszerűen felépített tanulmányában (Az Athos-hegyi vlachok a XII. század elején) elsősorban arra mutat példát, hogy a nyelvészet és történelem mily nagy mértékben egymásrautalt stúdiumok, ha egyik részről sem dolgoznak hipotézisekkel és teóriákkal. Példamutató Gy. tanulmánya abból a szempontból . is, hogy milyen nehéz, de eredményes munka a közép­kori balkáni társadalomtörténet tanulmányozása. Nehéz, mert csak egyetlen komplikált forrás (jelen esetben egy Athos-hegyi kolostor-krónika) feldolgo­zása lényegesen hosszabb időt vesz igénybe, mint egy egész tetszetős elmélet leírása; do egyúttal eredményes is, mert amit a balkáni vlachság XII. századi történetéről tudni fogunk, azt Gyóni tanulmánya alapján biztos tudásnak mondhatjuk. Gy. először alapos forráskritikai vizsgálat alá veszi a szöveget s dönt a történeti hitelesség kérdésében; majd megállapítja, hogy a forrásá­ban szereplő 300 családnyi vlach csoport kb 1100—4104 között tartózkodott az athosiak birtokán. A vlach pásztorok előbbi tartózkodási helyét (Thessália vagy a Balkánhegység) nem lehet biztosan megállapítani, azonban kétségtelen elköltözésük gazdasági oka. Ezzel kapcsolatban megismerjük a vlachság tár­sadalmi szerkezetét, mely rövid időn belül összeütközésbe hozta őket a kolostorváros meglelepedettebb népével. Nyelvészet, társadalomtan és törté­nelem így kerü! egymással példás szintézisbe Gy. munkájában. — Gáldi László — kiegészítve az újgörög eredetű román jövevényszavakról szóló tanulmá­nyának eredményeit —• kifejti, hogy az újgörög jellegű balkanizálódás (Iorga „Byzance après Byzance"-ának nyelvi megnyilatkozása) nemcsak a román, hanem az aromán, bulgár és albán nyelvre is jellemző. Majd pár adatot ismer­tet a román nyelvben máig élő ncohellenizmusokról. — Nagy J. Lajos egy orosz eredetű kalmük jövevényszóról értekezik. — Tamás Lajos beszámol a külföldi olvasóknak a háborús évek magyar szlavisztikai és romanisztikai tudományos terméséről. — A könyvismertetési rész orosz, svéd, szlovák, román és török szerzők nyelvészeti, irodalomtörténeti és őstörténeti munkáit ismerteti orosz, német, francia vagy angol nyelven. A csinos formában megjelenő, komoly tudományos alapokon nyugvó folyóirat tartalmával, kifogástalan francia nyelvével egyaránt szépen és biz­tatóan mutatkozott be. Megjelenése nagy lépést jrlent mind a nyelvészet és történelem számára, mind a magyarság és szomszédai együttműködésének irányában. TÓTH ANDRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom