Századok – 1947
Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23
SZENT ISTVÁN LKGItÉGIBli ÉI.RTIRATA WOMAN de tökéletesen természetes is. A Hartvik-legenda volt az irányadó munka. Aki tehát Bonfininél egyedül Szt. István korára vonatkozó felvilágosításokat keres, azaz az első Dekast kihagyva, a másodikkal kezdi az olvasást, könyvéi azzal a megnyugvással teheti félre, hogy íme a hazai renaissance legbőségesebb anyaggal rendelkező szerzője sem többet, sem kevesebbet nem tud, mint a reánk maradt hivatalos legend a s z ö ve ge zés. Csakhogy a kérdés ezzel nem zárul le; Bonfini önmagával keveredik ellenmondásba s — váratlan fordulat. — szűkebb értelemben vett Géza-fejezetében — Ranzanus útjára tér. A tényállást akár érthetetlenül groteszknek ítélhetnénk. Az első Dekás Gézája, a nem, mint Hartviknál, pusztán apai mivoltában, hanem saját történeti adottságában szemügyre vett fejedelem annyira elüt a hivatalos legenda szabványától, hogy akár más író munkaerethnényének, vagy inkább egy eszelősen feledékeny elme szüleményének tarthatnánk — már l. i. ha Bonfini ilyesmivel meggyanúsítható volna. Nyilvánvaló tehát, hogy ezt a Géza-személyiséget csakis egy teljesen mástermészetű és tartalmú hagvományváltozat ismerete magyarázhatja, melyet В .infini, mivel sejthetően mások —• ha kevesen is — tudtak róla. nem akart egészen elejteni. Hartvikkal egybeolvasztani viszont nem volt képes, megkísértette tehát veille legalábbis egyeztetni. Ez a próbálkozása azonban csak a felületen sikerült. Az alakító törekvés ténye világos, maga az eljárás naivul átlátszó. Az első és második könyv fejedelmében. lia a humanista jgdzőapparátusát nézzük, tulajdon képen semmi sem közös. A második Dekás véresen erőszakos' Gézája az elsőben . vir religiosissinius, amatőr otii. sanctilatis et iusticiae", ki Numa Pompilius módjára iparkodik vad és hadakozáson csüngő népét szelídebb erkölcsök felé terelni.14 ® De ez a XV. század aranyfüstje s a sok dússzirmú szóvirág csak arra való, hogy a görögtüzes, mesterkélt világításban a színt másnak lássuk, mint — Ranzanusnál. A lényeg t, i. minden egyebet hirdető kenetteljesség ellenére is tökéletesen azonos. Bonfini első Dekas-beli Gézája úgy találja, hogv ha már — éppen mint Kézai és Mügeln írta — ..solus prae caeteris" ő nyert isteni intelmet és megvilágosítást. tekintélyével másokai is eszméletre kell bírnia. Térítőket hív tehát az országba mikor kiderül, hogy népének többsége nem hajlandó elállni a beidegzett életmódtól, „finitimornm aiuiliri implortwil", a külföld fegyveres segítségéi kérte. Elsősorban pedig a német szomszédságét, mely népe féktelenségétől legtöbbet szenvedett. Baj írok. szászok, svábok és egvéb németek sorakoznak erre melléje,, maga a császár pedig „Ungarorum quiele fretus" felveszi az itáliai politika fonalát. Bízvást tehette, mert a magyarok „ut ad verum dei cultuni redigerentur cum familiari potius hoste, quam externo pugiiare cogebantur". A kései humanista tehát egyenesen be,[háborúról számol be, amit nemcsak az egykorú Thietmar sejtet,141 hanem sokat emlegetett véreskezű meghatározásával — a nevezetes észrevételnek aligha tulajdoníthatunk más értelmet —- alapjában a Nagyobb Legenda is. Ez a BonfinHéle, hogy úgy mondjuk, elsőszámú Géza lejedelem világos, hogy senki más, mint Mügeln és Ranzanus Gézája, csak éppen erőszakolt ч békességes és szent jelzőktől elborítottan. A hivatalos író nyilván merített ugyanabból a forrásból is — illetve annak egy közelrokon változatából —, melyből kötetlenebb kezű humanista kortársa, de nem tehette félre Hartvikot. Sőt az elsőséget magától értetődően a hivatalos legendaszövegnek kellett juttatnia. A két hagyományt tehát elkülönítette egymástól s Bauzauns Szt. Istvánját. ami a lényeget illeti, ellejtette. A király személyiségét már nem merte szétszabdalni.142 A Ranzanus-felhasználta gazdagabb Géza-réteg viszont von-119 1771-i Bél Károly András-féle kiadás, 165—106. 1. 141 ... cum christianus efficeretur ad rorroborandam banc fidem contra reluctantes subditos sévit et anitiqum .fa<'inus, zelo Dei exestuans. ablttil. Iloltzmann. i. kiadása. 496. 1. 145 A ranzanusi hagyomány ismerői persze Bonfini Szent 'Istvánján is •észreveszik itt-ott a Vi/ű-irányzat kiütközését. Pl. Szl. István ..praesente patre «omnium consensu . . . non dux. ut paler erat', sed Ungarorum rex crealur", Századok 6
