Századok – 1947
Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23
70 tóth zoltán ő íráshoz fogfttt, ismét eltelt körülbelül három felfogásalakitó évtized. A Szentföld súlyos harcok árán keresztény kézben s II. Paschalis pápa egy a század utolsó évében kell levele szerint az Ür ellenségeinek kiontott vére a keresztesek kezét egyenesen megszentelte.12 - Roppant átalakulás! Alig hihetjük ugyanis, hogy ezt az ősegyház gondolatvilágától kiáltóan elütő minősítési esetleg a pillanat forrósága és a diadalmámor inspirálta. Hogy fegyveres küzdelmek hőse igaz és szent emberi jelenség lehel, már Luccai Anzelm püspök kánongyüjteménye elvi világossággal kimondotta.1 -3 S bizonyos, hogy Hartvik nyugodtabb napjai sem hoztak irányváltozást. Anzelm döntésénél s a pápai levél értékelésénél talián még jellegzetesebb Üinet. hogy a második keresztes hadjárat tervével együtt Szt. Bernát elméjében is nyilván ott forrott már akkoriban az ,,Exhortatio ad milites templi" nevezetes tézise a békére törekvő háború jogos s a keresztény felfogással összeférő -voltáról.124 A templárius 122 ma nus vestras, quas (Deus) hostium suorum sanguine lonsecravit." II. Ilagenniayer, Die Kreuzzugsbriefe aus den Jahren 1088—.lilOlf Innsbruck. 1901. 178. Í. Az alakulás ütemére jellemző, hogy a mi Nagyobb Legendánk alig több mint egy évtizeddel korábban bélyegezte Gézát a pogányság elleni harcáért véreskezűnek. 125 Erdniann, i. m. 227. 1. A folyamat nb. a reformpápaság kibontakozásával párhuzamos. IX. Leói (1049—>1054) már a század derekán hadsereg élén látjuk. () az első pápa „der grundsätzlich seine Kriege aus der Religion herleitete, sie mit den Geboten der Kirche in Einklang brachte". U. o. 108. 1. Eljárásának elbírálása persze jóllehet vért nem ontott s ütközet közben csak imádkozott, mint Mózes Józsua küzdelmei idején, még évtizedekkel később is igen vegyeshangulalú. De a fejlődés ebben az irányban haladt. Hildebrand archidiakonus, a későbbi VIT. Gergely, a milánói Landulf szerinl „residens in palacio (sc. Laterano) Románam militiam sicirt imperátor regebat". (MG. SS. V1IL 83. 1.) A milánói pataria katonai feje, Erlembald, az Egyház első kimondottan harcos szentje. Ül egyházi körök a szerzetbelépés gondolatáról egyenesen lebeszélték; nagyobb érdem, ha fegyverrel kiizd a hit érdekében. Erdniann, i. m. 138. 1. VII. Gergely pedig Genciust, a római prefektust, hasonló tervétől formaszerint eltiltotta. U. o. 198. 1. Jellemző azonban az alakulás nehézségeire, hogy nemcsak a császárság híveinek szellemi vezérkara, de még Petrus Damiani is határozottan a régi felfogás mellett nyilatkozott. U. o. 131. 1*, A legendaszövegekbe a hősi elem csak a XII. század elején kezd beleszivárogni; ugyánakkor jelennek meg viszont egyházias vonások a lovag-eposzokban. U. o. 261. 1. V. ö. Boissonnade, Du nouveau sur la Chanson de Roland. Paris 1923. 423—443. I A mi Szent István-legendáink a pogányság Ii törését kiemelik ugyan, de még nem ítélik kimondottan szent cselekménynek. A király egyéniségéről világi vonatkozásban még nincsen szavuk. Ugyanígy Szent Imre-legendája. Szent Lászlóé viszont már lapokat szentel hőse lelki tjs testi kiválóságának. V. ö-Guoth Kálmán, Eszménv és valóság árpádkori királylegendáinkban. Érd-Múzeum, 1944. 344—345. 1. i2 > A szöveg Fi auenholznál, Das Heerwesen der germanischen Frühzeit, des Frankenreiches und des ritterlichen Zeitalters. München 1935. 97—99. 1. Ennek a felfogásnak az egyházatyák körében tudvalevőleg Szt. Ágoston az őse. A „bellum iustum", illetve a „bellum Deo auctore" gondolatát ő fejtette ki elsőízben. De lényeges különböztetést kell tennünk. Egyrészt a háború autonóm jogosultságát egyáltalában nem ismerte el. másrészt, lia a hadakozás bizonyos körülmények között megengedett is, távolról sem a szentség útja. Az. első harcos szentek a Keleten tűntek fed, hol Egyház és Birodalom szövetsége jóval szorosabb, mint Nyugaton. V. ö. Erdniann. i. m. 4—7. 1. Ugyancsak korábban került Bizáncban Szent György, Szent Mihály, sőt Krisztus és a Bold. Szűz képe is hadizászlókra A X. században már bizonyosan. Nyugaton legrégibb fennmaradt idevágó emlékünk egy olasz eredetű, ma Kölnben őrzött, hadizászló, az üdvözítő, Mihály és Gábor arkangyal és több szent képével a XI—XII. század fordulójáról. Feliratért persze az ószövetségi Szentíráshoz kellett fordulniok: Benedictus dominus meus, qui docet manus meas ad praelium el
