Századok – 1947

Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23

szent istván legrégibb életirata nyomán jára feleletet keresni próbáljak. Kiadásának értelmezése kiküszö­bölni hivatott Karácsonyi divergens sejtéseit is. Mert egészen bizo­nyos, hogy nem legendavariánsokról van szó, hanem eqi] bizonyos liletiratrólS a legendaírók, és a krónikák XI. századi ősforrása, egy és ugyanazt az Anonymus, Ivézai és Mügelnből, továbbá egy­házi szövegeinkből kikövetkeztethető írásművet forgatták és ismer­ték. Ennek körvonalait pedig Mátyás Flórián, mintha világosabban látta volna Karácsonyinál. Az Életirat lényegének t. i. csakugyan Ranzanus a megőrzője. Hogyan értelmezzük azonban azt a tagadhatatlan tényt, hogy a humanista jövevény életteljes Géza-fejezete ebben a gazdagságban egyedül az ő sajátja? Választ keresve felesleges hosszas elemzé­sekbe bocsátkoznunk. Lehetetlen észre nem vennünk, hogy a vele rokon, Géza keresztény elsőségél hirdető és elismerő forrásnyilat­kozatok az idő haladtával egvre kopnak és fogynak. íme hagyomá­nyunk legbőségesebb képviselője, a XIV. századi krónikaszerkesz­tés Géza jelentőségét már erősen elszínteleníti és tompítja. Míg egy nemzedékkel előbb "Kézainál az isteni intelem „prae caeteris", a krónika szerint már csak „inter alios" éri e fejedelmet. Szemé­lyisége tehát csak tömegjelenség, míg Kézainál még formaszerű kiválasztottság megtestesítője. Miről van itt szó? Világos, hogy jel­legzetes alakulási folyamatról, mely némi fluktuáció után, — Albe­ricus Géza szerepét már a XI11. században Szent Istvánra hárí­totta100 — Gézát mindinkább félreteszi s a középkor végére a Nagyobb, illetve a Hartvik-legenda irányítását maradéktalanul el­fogadva, egyedül Szent Istvánról emlékezik. A hazai tudat állását híven jellemző, sőt befolyásoló Werbőczynél már a „Géza, Taksony fia"-formula is elesik. Géza egyedüli meghatározása, hogy Szent István apja volt.101 Elkövetkezett a pogány múltról való megfeled­kezés, Szent István egyedül valóságának, illetve sorskezdő szerepe 09 1894-re ezt nb. Karácsonyi is belátta. „Fenntartom azon véleinényemet, hogy volt Szent Istvánnak legalább még egy ma már' elveszett életirata." A Hartvik-vita sarkpontjai, Századok, 1894. 3. 1 1. jegyzet. Sajnos, ugyanakkor hozzátette, hogy ennek vitatása nem tartozik idézett dolgozata tárgyához s a kifejtéssel mindvégig adós maradt. 100 Nem tudnám nb. megmondani, hogy ez Alberieus egyéni állásfoglalása vagy csak tollhiba-e? Meghatározása — Stephanus primus christianus, Jeche filius — azt a gyanút kelti, hogy a primus christianust az általa használt szöveg még genitivusba tette (tehát: primi christiani Jeche fflius). T. i. ezt a formulát rajta /kívül valamennyi forrásunk Gézára vonatkoztatja. MG. SS. XXIII. 786. 1. 101 .. . usque ad tempóra Geyzae ducis, patris scilicet gloriosi principis et apostoli nostri beatissimi Stephani, primi regis Hungarorum. Decretum Tripar­titum. Nagyszombat 1763. I. 3. 59. 1. Túróczynál, kire ez a hely támaszkodik (v. ö.: Mályusz, Az Eckhart-vita. Századok, 1931. 416. 1.), persze még „Geisae ducis, í'ilii ducis . Toxun"-t olvasunk. A párhuzamos idézetek Eckhartnál. A szentkorona-eszme története. Budapest 1941. 202. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom