Századok – 1947
Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23
38 TÓTH ZOLTÁN egyéniség „incredibiliter anjoenus et iucundus".49 Mikor észreveszi, hogy igen nagy az olyan magyarok száma, kik a keresztséget csakis félelemből vették volt fel, megkezdi munkáját az isteni erények fegyverzetében. Csoportonként idézi maga elé a hitben gyengéket s igyekszik kifejteni előttük a Szentírás értelmét Szent. Pál szellemében. Kérlel, gáncsol, vádol s végül is sikerül kitusakodnia, hogy kevesen maradnak, kik nem Krisztus igaz hívei. Végeredményben nem kevesebbet ért el tehát atyjánál.50 Csak míg annak fegvver és .erőszak, neki szeretet és bölcseség mérte és jelölte ki útját. Hogy nem így, hogy nem egészen ígv történt, felesleges bizonygatnunk s az egész beállítás mégis rendkívül sajátságos és eltöprengésre késztető. Annál is inkább, mert eggházi szövegeinkben is tagadhatatlan a vetülete.51 Üjból azt érezzük, hogv míg különböző középkori forrásaink sajátos kiválasztó igényeik útmutatása szerint egy összeomlott hagyománykomplexum töredékeit, egyes szilánkjait iktatták szövegeikbe, addig Ranzanus ennek az egészében be nem fogadott irányzatnak eredeti épületét látta és járta. S erről számolt volt be, persze a humanista írásművészet kései és gyanútkeltő vértezelében. Annyit ismételten észrevehettünk, hogy némely régikeletíí szövegszimplómák az övével nyilván azonos alapvetésre utalnak. Az elcsodálkozás, melyet Géza-fejezetének végigolvasása kellhet, tehát csak addig valóban jogos és megokolt, míg a Hartvik-legendát egyedül irányadónak s idevágó tudásunk egyedül lényeges alapvetőjének tekintjük. A XV. században ez a szöveg kétségkívül régen kánon volt már. De az volt-e mindig? Hogy erre a kérdésre felelhessünk, nem elegendő Ranzanus és a korai források egyezéseinek kiemelése, ezen a fokon inkább az utóbbiak egymás közötti eltéréseit kell szemügyre vennünk. A rokon helyek magyarázatra szoruló, talán váratlan összefüggéseket deríthettek fel; általános lehetőségekre figyelmeztettek. A kü-49 Érdekes, hógy Kézai sem a király politikai egyéniségét, hanem intellektusát emeli ki. ..Érát enim bealus rex Stephanus literátus, mii uráli quoque ingenio с о el i tu s erudiitus." SS. rerum Hung. I. 172. 1. Rokon jellemzés Ranzanusnál. Florianus, IV. 187. I. 50 ...non minus luit ipse, quam suns parens adeptus. M. Florianus, IV. 187. 1. 51 V. ö. a Dankó-közz,étette középkori Szent István-himnuszok világosan ebből a tudatból fakadt megállapításait: Ave doctor et apostolé eredulitatis nostre (Vetus Hyninanum ecclesiasticuín Hungarian Budapest 11893. 194. I.). Isle sanctus predicator (195. 1) . • tibi (Pannónia) non preeeptorem de plebe discipulum, sed regem predicatorem misit et apostolum (107. 1.). Rex erat et predicator dupla dans stipendia (198 1.). Minis, precibus el donis terret, nuilcet. incitat pravos, mites, vanos bonis cri st i quos deilicat (199. I.). Ad Ungaris predicandum rex fortis eligitur (199. 1.). Eoangelizabat satutis alloquio (201. 1.). Ungarorum a|mslole, ave doctor populorum Pannonié (202. I.). Per hune Christus predicatur (212. U). — Ami alkalmaztatásuk egy jellegzetes módját illeti, v. ö. a zágrábi XIII. századi MR. 07 jetoetií Breviárium Szent István-officiumát (Kniewald, A magyarországi liturgia legrégibb emléke. Pannonhalmi Szemle, 1938. 45—47. 1.). itt t. i. a történeti anyag a Hartvik-legendából való ugyan, de az Antiphonák a fenti himnuszrészleteket ismételik.
