Századok – 1947
Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23
SZENT ISTVÁN LKGRBGIHB ÉLETI KATA NYOMÁN 33 A XIV. századi bővebb szövegeket lapozgatva, bár egyikük sem említ nevet, eme kijelentés kapcsán természetesen még inkább Szent Istvánra gondolnánk. A nem egy figyelemreméltó eltérést tartalmazó Pozsonyi Krónika idevágó mondatalakítása azonban tartózkodásra int. A valamennyiük szövegében egyformán hangzó, általános jelentésű állítmányhoz ebben a konceptusban pontosan megnevezett alany tartozik. Egyetlen személynév és pedig Géza neve.29 Ugyanaz a megállapítás, melyet ismételten és következetesen Szent István Kisebb Legendája is kimond3 0 s melyről különösen ha Géza hagyományáriak alább ismertetésre kerülő sorsával egybevetjük, azt kell hinnünk, hogy a hazai tudat legősibb rétegének megnyilatkozása.31 Erre a helyre nézve az eredeti hagyomány szempontjából mindenesetre a pozsonyi variánst tartjuk a leg-Istorum etiam consiBo et auxflio rex est Geycha constituius. SS. rerum Hung. II. 35. 1. 30 Rex quidem, sed primiim gentilis fuit. .. . Rex christiani nominis amatőr. U. o. 394. L 31 Erre mutatnak némely, hogy úgy mondjuk, „elvetések' inás krónikaváltozatokban is. Tempore regis Geyche et sancti regis Stephani — írja a XIV. századi krónikaszerkesztés. SS. rerum Hung. I. 303. 1. Temporibus Geythe et sancti Stephani regum. Chr. Monacense. U. o. - II. 63. 1. Kézai szöveglét sem merném tehát feltétlenül romlottnak nevezni (v. ö. Domanovszky, Kézai Simon 95. 1.); mikor azt állítja, hogy: Geicha ... genuit secundum regem Stefanum. U. о. I. 172. 1. Másutt is előfordul t. i. nálla, hogy nem Szent Istvánról, ha-nem egyszerűen István királyról beszél. (U. o. 171. 1.) Az egykorú külföld értékelését éppen csak megemlítjük (Fejér, C. D. I. 257. 1.; bizánci viszonylatban v. ö. Moravcsik, Görögnyelvű monostorok. Szent István-Emlékkönyv, I. 412. 1.1, miután elsősorban Adémart tartjuk döntőnek s vele másutt foglalkoztunk (lásd alább). Feltűnően szívósan és sokáig él/t Géza király-voltának emléke székhelyének, Esztergomnak egyházi köreiben. Ecclesiam esse fundatam ante tempóra beati regis Stephani scilicet per dominum Geizarn regem, patrem eiusdem, qui construxit etiam Castrum Strigoniènse — mondja bizonnyal írott hagyományra támaszkodva egy 1397-i feljegyzés (Knauz, Mon. eeel. Strigoniensis I-30. I.). Az Intelmek szelleme és betűje nyilván Szent István és udvarának minősítését is megvilágítja. Guolh Kálmán (Egy forrás két történelemszemlélet tükrében. Századok, 1942, 43—64. 1. Megoldandó kérdések az Intelmekhez. U. o. 1943, 1—40. 1.) és Deér József (A szentistváni Intelmek kérdéséhez. U. o. 1942, 435—452. 1.) tanulságos vitáját J. Pelez (Hungária sub Geisa sive Ilislorica de rebus Geisae Ultimi ducis et I. regis Hungarorum 10. 1.) — úgy találom —- már 1769-ben eldöntötte. Az „antecessores sequi reges et honestos imitari parentes", továbbá a „grave enim tibi est huius climatis tenere regnum, nisi imitator oonsuetudinis ante regnantium extiteris regum"-elvek. miután —• ebben feltétlenül igaza van Guothnaк — csakis vérségi elődökről lehet szó, egyedül úgy értelmezhetők, hogy Szent István a keresztény Gézát király-elődjének tartotta. A N. Legenda az újabb, a kialakulóban lévő felfogásnak megfelelően változtatta el az antecessorest maiores-ra, a Kisebb Legenda viszont, mint láttuk, kitartott Géza király-voltának megigenlése mellett. Régebbi íróink közül Pelczen kíviil királynak ítélte Gézát Lisznyai Pál (Magyarok chronicájá. Debrecen 1692, -54, 278, 281. slb. 1). Sőt, bár közjogi természetű véleményt nem mondott, Inchofer értékelése szerint is „vere inte'r beatos Hungarorum reges numerandus, per quem prim um ipsi lumen fidei acceperunt." Ann. eccleáiastici. Pozsony 1797, I. 3. 230. 1. V. ö. Karácsonyi megjegyzéseit: Szt. István király oklevelei. 150—151 Ip, Századok .3
