Századok – 1947

Ismertetések - Sümeghy Dezső 340

340 ISMERTETÉSEK való újjárendezéshez azonban mindez még nem elegendő. Ez a rendezési munka csak az egyes levéltári testekbe foglalt anyag belső és külső ismertetőjegyeinek tüzetes vizsgálata, valamint a levéltári testeket létrehozó hatóságok történetének, a hivataltörténetnek ismerete alapján lehetséges. Befejezésül a szerző a fejlődéskutató irattan nagy jelentőségét fejtegeti, különösen a legújabb kor történetírására vonatkozólag. Klein Gáspár: A levéltári tárgyú jogszabályok fogyatkozásai (29—40. 1.). A szerző a levéltárakra vonatkozó régebbi törvényhozási intézkedések ismertetése után elsősorban a ma is érezhető fogyatékosságokat tárgyalja. Levéltúri tekintetben hiányos mindenekelőtt az 1902. évi Vármegyei Ügyviteli Szabályzat erre vonatkozó része, de nem vitte előbbre a törvényhatósági levéltárak ügyét sem az 1929 : XI. tc., sem végrehajtási utasítása. Ez a történelmi jelentőségű anyag kezelésének szabályozását csak kilátásba helyezi, a modern anyag védelméről pedig egyáltalán nem gondoskodik. Nem javított a helyzeten a 14.854/1937. YKM. számú rendelet sem, mely a főispánok feladatává telte a levéltárak ügyének szorgalmazását. A levéltár ma is még csak megtűrt intézmény. Kedvezőtlen a helyzet a főlevéltárnok személye szempontjából is. akit még BM. rendelet is a kezelő személyzet közé sorol és a vezetők tőle teljesen távolálló feladatok elintézésére kényszerítik. Az '1(929 : XI. tc. a főlevéltárnoki állást általában főiskolai végzettséghez kötötte ugyan, de nem határozta meg pontosan, néni gondolt arra, hogy a főlevéltárnok ügyköre nagyrészt jogi és történeti ismereteket kíván. Az a körülmény, hogy a törvény a főlevéltárnok jelölését a M. Nemzeti Múzeum Tanácsára bízta, emeli tekintélyét, de súlyos jogsérellem. hogy az 1029 : XXX. tc. megszüntette törvényhatósági bizottsági tagságát. Mindezekből látható, mennyire szükséges egy mindenre kiterjedő levéltári törvény, hogy megszüntesse az ellenmondásokaI és visszásságokat s biztosítsa a megfelelő levéltárvédelmet. Bakács István János: A családi levéltárak védelme Í41—51. 1.). A családi lovéltárak nemcsak az illető nemesi családra tartalmaznák adatokat, hanem egész vidékek társadalomtörténetéhez adnak biztos allapot. Középkori oklevélanyaguk is értékes, de a napjainkig terjedő újkori anyag művelődés-, gazdaság- és társadalomtörténeti szempontból felbecsülhetetlen értékű. A családi levéltárak védelméről országokként különböző módszereket igyekeztek alkalmazni, jogi kényszert azonban sehol, tehát nálunk sem leliet alkalmazni, egyetlen mód a családokat rábeszélni levéltáraiknak közlevéltárakban való elhelyezésére, különösen akkor, ha a levéltárat a megsemmisülés fenyegeti vagy ha anyaga tudományos szempontjából jelentős, A családi levéltárakat kiválogatásnak kell alávetni — nem selejtezésnek —, az emléktárgyakat a családnak, könyveket és újságokat a könyvtáraknak köll juttatni. A tisztogatás után következik a rendezés a provenieneia elvének alkalmazásával. A rendezésnél külön csoportokban kell összefoglalni a birtokjogi, birtokkezelési iratokat és a pertesteket. Amennyiben az újkori anyagot csoportosították a családok, ezt a rendet meg kell tartani. A középkori okleveleket ki kell emelni, külön dobozokban kezelni és jegyzéket készíteni róluk. A családi levéltárak megfelelő gondozása a közlevéltárakban ösztönzésül szolgáii, hogy a családok szívesen helyezzék el azokban levéltáraikat, ez pedig a történetírás, levóltárnoki munka és a levéltárvédelem szempontjából egyaránt fontos. Sümeghy Dezső: A megyei levéltárak rendezése (52—05. 1.). S. a megyei levéltárak egységes rendezésének alapelveit fejti ki. A vármegyei levéltárak anyagát időrendileg két csoportra (Í848 előtt és 1849 után), s ezeken belül pedig a megye irattermelő működése folytán keletkezett kezelési egységekre kell osztani. Az így keletkezett levéltári mechanizmus a rendezés kulcsa. A levéltárrenidezés nehezebbik szakasza a részletes rendezés, az anyag aprólékos tartalmi megismeréséhez vezető út. (Ilyen a nagyobb terjedelmű kútfők részekre bontása, kiiliső és belső rendjének megteremtése, kezelési könyvek készítése stb.) Figyelembe kell itt venni, hogy az anyag lehet provenienciális, vagy külön levéltári kezelésű anyag. Az utóbbi az eredeti