Századok – 1947

Ismertetések - Domanovszky Sándor: József nádor élete I–II. Ism.: Miskolczy Gyula 319

324 ISMERTETÉSEK 324 itt található meg annak a hatalmas változásnak a magyarázata is. amelyen József magyarországi tartózkodása alatt keresztülment, hogy végül két malomkő közé kerüljön. Van a kornak egy figyelemreméltó államférfia, Zichy Károly gróf. az 1790-i országgyűlés országbírája és Ferenc későbbi államminisztere, akinek neve sűrűn szerepel I). művében. Л hagyományos felfogás a hazai talajtól való elszakadás és a régi ideálok feladásának vádját szegezte ellene, jóllehet ez az ítélet éppen D. műve alapján ebben az álakban igazságtalan. Zichy fejlődése meglepő párhuzamot mutat József nádoréval, — <le ellentétes irányban mozog. A főherceg Bécsből, az összmonarchia-gondolat városából Magyarországba ment, s a magyar rendi-nemzeti érdekek megértése után ugyanúgy kompromisszum után kutatott a magyarság s a monar, hia együttélésében. mint Zichy, aki a fordított utat járta, a magyar talajról elindulva Bécsben megismerte a monarchia életleltételeit, s képviselte azok érdeket, a nélkül, hogy magyar érzéséi, sőt a magyar rendiség iránti mélyen gyökerező rokonszenvét feladta volna. József nádor fejlődését még mindig nem lehet pontosan látni, sem felfogását közelebbről megállapítani igen fontos szakaszaiban. A nádor irataiban ismételten előfordul egy figyelemreméltó kitétel. Nem egyszer az „osztrák államszövetség" kifejezést használja az egyébként szokásos .,a monarchia, az összmonarchia, az állam, Felséged örökös tartományai' stb. kifejezések helyett, vagy velük felváltva. Mintha e mögött a kifejezés mögött, melvnek eredete felöl egyelőre homályban tapogatózunk, cgv kialakulni kezdő politikai elgondolás rejtőznék. Az Iratokból nem tűnik ki világosan, miként vélekedett József a magyar államiság és a monarchia viszonyáról. Az ..osztrák államszövetség" formula azonban adhat némi útbaigazítást. Ügy látszik, hogy a magyar rendiségnek és a magyar kormányhivataloknak, s magának a nádornak is az volt a felfogása, hogy a prag.natica sanctio-ban vállalt kölcsönös védelem kötelezettsége nem érintheti a magyar államiság autonómiáját, N ez a szellem töretlen erővel élt az osztrák császári cím felvétele után is. Kzzel a felfogással szemben a kormány Magyarország autonóm közigazgatásának elismerésén túl nem volt hajlandó a magyar államiságnak kivételes helvzetet biztosítani. Így válik érthetővé Wallisnak az a jellemző votuina, amelvben kifejezést ad az „ungarischer Reichstag" kitétel felett érzett felháborodásának, mivel szerinte csak egy Reich van, amelynek Magyarország éppolyan integráns alkotórésze, mint a cseh-osztrák tartományok. József és Wallis felfogása az ,.államszövetség" és az egységes osztrák összállam között alapvető felfogásbeli különbség van. Joggal feltűnik, hkgy József az „osztrák államszövetség" kifejezést csupán az 1804 utáni években használja. Az ö érdekes 1810-i javaslatát a monarchia új berendezéséről, melyben egyik alternatívaként az osztrák tartományoknak a magyar alkotmányhoz hasonló rendi autonómiával való felruházását ^Ausztria hungarizálását) ajánlja, a fenti gondolatmenet alapján lehetne csak kellőképen értékelni. A kérdés eldöntése egyelőre még áthághatatlan akadályokba ütközik. D. szokott alaposságával áttanulmányozta a szóbajövő irodalmat, de szemmelláthat'>an felmerült kételyeinek hangoztatásától tartózkodott. Tovább haladva az emberek és elvek sz< mléletében. szinte lélektani rejtélyként hal József nádor viselkedése az összmonarchia — magyar államiság egyenlet sorsában. Méltányolni kell azt a tényt, hogy egy főherceg, aki szívén hordja az uralkodó és a dinasztia érdekeinek képviseletét, aki állásánál fogva ismeri a monarchiát fenyegető veszélyeket, s a mellett tisztában van a béjsi kormánykörök nézeteivel is, bár őszinte meggyőződésből hangoztatja, menynyire kívánja, hogy Magyarország mindert tőle telhetőt megtegyen a trón és a birodalom megsegítésére, egy pillanatig sem inog meg a reábízott rendialkotmányos érdekek védelmében. Becsületérzés és megingatbatlan kötelességérzet tükröződik felterjesztéseinek minden sorából, amikor két malomkő közölt őrlődve, véghetetlen türelemmel, szívóssággal és soha fel nem adott önérzettel iparkodik megegyezési alapot keresni. Fzt a belső harcot 1). finom történetírói érzékével szemlélteti. A nádor kiadásra kerüli iratainak jelentékeny része a magyarság gazdasági életproblémáinak előadásával foglalkozik, bőséges kitérésekkel a vám-