Századok – 1947

Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23

SZENT ISTVÁN LEGRÉGIBB ÉLETI В AT Л NYOMÁN (1. Málijás Flórián Raniqnus-problémája.) Történetkutatóink Ranzanus Péter nevét nemcsak magyarországi követjárása révén ismerik. A lucerai püspök elsősorban történetíró volt1

s alapvető szellemi adottságát küldetésében sem tagadta meg. Tolla Mátyás király udvarában sem pihent s lia kétségtelen is. hogy követi működését a hazai érdekektől idegen politikai célkitűzések sugalmazták, ugyanúgy igaz. hogv az osztályrészéül jutott fonák diplomáciai ügykör nem vet árnyékot írói egyéniségére. A szerepét illető felelősség küldőit terheli s a kori, melyben élt; a renaissance kiáltó ellentmondásokat egyesítő korát. Természetesen ő is ennek gyermeke. Tetőtől-talpig humanista, ám a sző igaz és nemes, elsősorban irodalmi értelmében. A gondosan kimért, szépen felépített mondatok, az ékes latinség mestere és élvezője, ki lud tévedni és megtéveszteni, mert világosságra törekvő elméje'el-elkerüli a mult homályvölgyeit. De nem épít föléjük mesehidakat s nem egy kortársával ellentétben, nem költ. nem is torzít — ezt nem egyszer fogjuk igazolhatni — pusztán külsőségek kedvéért. Mátyás király Magyarországáról adott áttekintő rajza,2 hézagossága és elcsuszamlásai ellenére is egyike a legjobbaknak a reánk maradt ilyentermészetű összefoglalások sorában. Nem egykorú túljegyzései természetesen eleve más elbírálás alá esnek. Míg az egykorúakat a Hunyadiak korának feldolgozói 1 Ranzanus Panorniibót származóit, lehet azonban, hogy Nápolyban született. Retorikai tanulmányait mindenesetre Nápolyban kezdte, majd Panormiba visszatérve Szent Domonkos rendjébe lépett. Tehetsége hamar feltűnt. Arragoniai Ferdinánd király reábízta fiainak. Alfonz és János hercegeknek nevelését. 1455-ben ő irta meg rendje kívánságára a dominikánusok XV. századi büszkeségének, Ferreir (Ferrier) Szt. Vincének (f 1419) életrajzát. (Huizinga. H'erhst des Mittelalters 8. 1. 1. jegyzet.) 1457-től Szicília «tömés provinciálisa. 14f>2-ben 11. Pius pápa nunciusa a török' háború ügyében. 1476. szept. 23-álöl Lueera püspöke. V. ö. G. Schwarz. Recensio critica Epitomes rerum Hungaricaruiii auctore Petro Ranzano. 1774. 20—1. - M. Floriaiius, Fontes domestici IV. 138—155. 1. Különösen ki kell emelnünk a XV. sízázadi magyar társadalom tagozódásának tömör és életteljes összefoglalását. (U o. 143—144. 1.) - Schwarz Ranzamist lekicsinylő felfogáséi általában egészen felületes megfigyeléseken alapul. ÍV. ö. i. m 7- 10. és (>8. 1.1 Maga is elismerni kénytelen — et ipse. observavi —. hogy Bonfini előadása Ranzanus alapján több helyt helyesbíthető (i. m. 11. I i