Századok – 1947
Ismertetések - Csorba Tibor: A humanista Báthory István. Ism.: Gerézdi Rabán 302
302 ISMERTETÉSEK nézve pedig azért nagyértékű, mert a Jagelló-korban kialakuló ú. n. középeurópai humanizmusnak — melynek egymással szoros kapcsolatban álló centrumai: Bécs, Prága, Krakkó és Buda — Cellis Konrád mellett a legreprezentatívabb alakja, és azonkívül levelezésének néhány passzusa a századforduló budai humanista életéről ad stilizált pillanatfelvételt. A másik két kötet a XVI. század tízes éveire jellemző magyarországi humanista termékek kritikai szövegkiadását tartalmazza. Ez a magyar nemzedék, mely főként a köznemesi és a felemelkedő hazai német polgári réteg tanult fiataljaiból alakult ki, kWés kivétellel a bécsi „aureum saeculum" bűvölete alatt állt. Az utolsó lovag, Miksa császár egycleme sugározta Magyarország felé is azt a szellemet, melynek alapszínezetét Miksa kalandos, „nagygermán" eszméinek költői megfogaünazója, a nacionalista Celtis Konrád írttta meg. Az ő szellemi hagyatékát a század tízes éveiben Vadianus és epigon-köre vette át és örökítette tovább. Ehhez a körhöz tartozott e korszak majdnem valamennyi magyar litterátusa, köztük Bartholomaeus Frank lord i nus és Taurinus is. Kettőjük közül Frankfordinus kisebb jelentőségű, de tipikus tünet. Hazatérve Bécsből, a budai német iskola mestere lett, és ekkor nyomatta ki munkáit. Ezek közül az«egyik a Vadianustól már Bécsben sajtó alá adott. Reuchlin fordította Békaegérharc újrakiadása, a másik egv iskolai használatra szánt, plautusi nyomokat mutató latin dialógus. Ez utóbbi is minderi valószínűség szerint valami bécsi nyomtatvány újranyomása. A morva származású gyulafehérvári kanonok, Taurinus (polgári nevén Stephanus de Stierochsel) már nagyobb feladatra vállalkozott, Dózsa Gvörgy parásztforradalmát szedte latin hexameterekbei. Eposzát történeti forrásul is felhasználják, s valóban fel is használható. De csak a legszárazabb, legelemibb történések, történeti tények erejéig. Nagyobbmérvű történeti szempontú kamatoztatása kellő óvatosság és körültekintő kritika nélkül — mint ez már meg is történt — tévútra vezet, elkanyarodik a történeti valóságtól. A Stauromachia ugyanis a Celtis—Vadianus-féle bécsi irodalmi szellem gyermeke, annak jegyeit, sablonjait, mentalitását, átültetett, áthasonított nacionalista közhelyeit tükrözi. Az „eposz" igazi forrásértéke abhan van, hogy a korabeli bécsi humanista szellem magyarországi recepcióját, ennek milyenségét és intenzitását rajta keresztül szinte kézzelfoghatóan lemérhetjük. A Bibliotheca szerkesztőjének szövegkiadó elveivel néhány pontban lehetne vitatkozni, ha úzusát nem szentesítette volna a következetesen kiadott kötetek nagy száma. Főként Lobkowicz epistolariumánál érezzük hiányát a szöveget kísérő, az abban szereplő személyeket röviden bemutató, ismertető jegyzeteknek, melyek pl. Bupprich Celtis-levelezésének kiadásában már eleve megkönvnyítik a szövegek, események, esetleges utalások megértését, a kiadvány használatát. Ami az egyes kötetek „introductio"-it illeti, a lehetőség szerint teljesek. Legfeljebb Juhász Taurinus életrajzában vannak kisebb hibák, fgy pl. Taurinus bécsi iskolázását 1504 utánra teszi, pedig „Stephanus Stieroxel Switavia" 1601. tanév első felében iratkozott be a bécsi egyetemre, 1502-ben pedig felvétette magát a Natio Hungarica tagjai közé. (Schrauf Károly: A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve. Magyarországi tanulók külföldön IV. kötet. Budapest 1902. 155. 1. és) U. о. A 2. jegyz.) GERÉZDI RÁBÁN CSOBBA TIBOR: A HUMANISTA BÁTHORY ISTVÁN. Budapest [1944], l'alladis, 204 1. 8°. Az utolsó huszonöt év kutató és feldolgozó munkája nyomán aránylag elég éles körvonalakkal áll előttünk Mátyás- és a Jagelló-kori humanizmusunk. Ezzel szemben a XVI. század nagyobbik feléjiek gazdag literatúrája, valamint az ezt kiegészítő, magyarázó, megértető európai szellemi háttér, a német, cseh és lengyel humanista irodalmi kapcsolatok, kölcsönhatások nagyrészt feltáratlanok. Cs. könyvének Лис és terjedelme sokat sejtet. Már előszavából kiderül azonban, hogy túlságosan nagy feladatra vállalkozott: „Az anyagot két lényegbevágó tétel köré csoportosítottam. Először az egykori lengyel és magyar források alapján akartam lehetővé tenni a nagy ember mélyebb megismerését,. ! < A L 1 Л ' * A -t L , .I ULI .VI ALL
