Századok – 1947

Ismertetések - Halphen; Louis: Initiation aux études d'histoire du moyen age. Ism.: Komjáthy Miklós 299

» ISMERTETÉSEK 299 meg holmi korona-eszme. Talán fölösleges említenünk, hogy itt megint nemlétező ellenség ellen hareol, mert a magyar tudomány képviselői soha nem akarnak történeti eredményekből napi politikai jelszavakat kovácsolni. ECKHAET FERENC HALPHEN, LOUIS: INITIATION AUX ÉTUDES D'HISTOIRE DU MOYEN AGE. 2. éd. revue et augmentée. Paris 1946, Presses Universitaires de France, 175 I. 8°. H. igénytelen vezérfonalnak nevezett, pompás, kis könyvét nem csupán a francia főiskolai hallgatók, hanem mindazok számára írta, akik valamelyest is jártasak a francia kultúrában és érdeklődnek a középkor problémái iránt. A munka beosztása a pályája elején álló historikus szükségleteit veszi alapul. Az ismert s az elsősorban megismerendő dolgokból indul ki és fokozatosan tér át a kevésbbé ismert s csak bizonyos előképzettséggel használható segédeszközök megbeszélésére. A könyvecske három részre oszlik. Az első rész sorra veszi az egyetemes s az egyes nemzetek történetének, az egyháztörténetnek, a jogtörténetnek, a gazdaság- és társadalomtörténetnek s a szellem- és művészettörténetnek nagy szintéziseit, a történeti atlaszokat, szótárakat, enciklopédiákat, a speciális középkori munkákat. A második rész felsorolja a különböző nemzetek, a keresztes hadjáratok s a Szentföld és egyház történetének forrásait, a történeti segédtudományok kézikönyveit s az archaeológiai kiadványokat. A harmadik rész a bibliográfiai összeállításokat s folyóiratokat, a nagy európai levéltárakat és könyvtárakat, ill. ezek katalógusait és indexeit ismerteti. Befejezésül pedig néhány gyakorlati tanáccsal látja el a kezdő történészt, hogy —- mint mondja — ne ütközzék olyan akadályokba, amelyekbe az idősebbek belebotlottak. Figyelemreméltó az a mód, ahogyan H. a különböző országokat, történetirodalmuk ismertetése során, csoportosítja. Franciaországot Belgiummal és Angliával együtt tárgyalja, mint amelyeknek története a középkor folyamán egymással szorosan összefüggött. A következő csoportot Németország, Itália és a Németbirodalomtól függő államok alkotják. Az utóbbiak közé veszi H. Ausztriát, Csehországot, Svájcot és Hollandiát. Harmadiknak az ibér félsziget szerepel. Ezután következnek a bizánci birodalommal a balkáni népek, mégpedig a románok, slzerbek és bolgárok. Az ötödik csoportba Oroszországot, Lengyelországot, Magyarországot és a skandináv államokat sorolja. Utolsónak az iszlámot tárgyalja. Régebben a francia történetírás a magyarságot Németország, ill. a Habsburg-birodalom függvényének látta. A H.-nál jelentkező modern középkorszemlélet viszont a megszülető Európát új tagozásban mutatja be. Mindenesetbe úgy látszik, a nyugati történettudomány is lassan magáévá teszi a mi történetírásunk eredményeit s Magyarországot, középkori súlyának és valóságos szerepének megfelelően, a nyugateurópai francia-angol és a középeurópai német-itáliai hatalmi csoportokkal egyenrangú keleteurópai tömb .független tagjaként mutatja be (sajnos, csupán Sayous, Eckliart és Hóman egyegy munkájának említésével). Kicsinyes dolognak tűnhetnék, ha e kitűnő kis munka néhány hibáját és apróbb bibliográfiai tévedését tűhegyre vennők. Mindössze talán azt lehetne megemlíteni, hogy jó volna a legközelebbi kiadósban a szerb mellett a horvát történetírás kimagaslóbb munkáinak ismertetésére is sort keríteni. щ Végezetül legyen szabad felhívnom olvasóink figyelmét a munkának, ill. írója magatartásának nagy erkölcsi tanulságára. A könyvecske első kiadása a már kitörőben levő második világháború villódzásainak fényénél, 19.39 nyarán jelent meg. Ennek előszavában a nagytekintélyű szerző feltűnő határozottsággal tett hitet a tudomány klasszikus eszménye mellett. Olyan időkben — írja —, amikor a tőlünk annyira messze esö középkor tanulmányozásának irányát is nem egyszer a mai élet problémái szabják meg, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a tudomány csak úgy fejlődhetik, ha az igazság kutatásában egyre inkább el tud szakadni minden idegen befolyástól. H. állásfoglalása a tiszta tudomány mellett nem üres szó. Egyszerű bibliográfiai tájékoztatónak szánt könyvecskéjében sokszor bukkanunk olyan helyekre, amelyekből a tár-